MoonLove 🇭🇺

🌔 Hasas hold 🌔

Telihold volt. Az éjszaka pedig csendesen vette körül a kicsiny falut. Három külön rakásban égett a tűz, a kút körül.  A vadászok nagyon szerencsés napot zártak.

A rózsaszín tincsekkel megáldott, ugyan csak rózsaszín bőrű lány hatalmasat nyújtózott Kirishima mellett, aki Bakugou ideges arcát figyelte.

-Francba is.

-Nyugodj meg, biztos vagyok benne hogy nem ment sehova.-próbálta nyugtatni barátját, aki mérges szemekkel pillantott rá.

-Bár engem az se lepne meg, ha igen.-fonta össze karjait maga előtt a társaság másik szőkéje.

-Kaminari!-szólt rá egyből a vörös.

-Mi van? Én csak azt mondom, hogy ha én egy ilyen helyzetbe cseppentem volna, tuti hogy lelépek.-mondta, erre a másik szőke felpattant. Palástja csak úgy lebegett léptei nyomán. Morgott valamit, miközben otthagyta a baráti társaságot.

Párszor körbe sétálta a falut, még a falu tavához is kiment, hátha ott találja a lányt. Csend volt. Sehol senki. Csak a víz csobogását lehetett hallani. Az össze bújó lombkoronák közt bevilágított a telihold erős fénye, mely hatalmas árnyékokat eredményezett. Világos volt.

Katsuki ekkor gyorsabb léptekkel indult vissza a falu felé. Rég nem látta már azt akit keres, de nem hitte hogy gyalog, sötétedés előtt neki látna a halálvölgyi erdőnek.

'Csak nem olyan idióta..'

Minnél közelebb volt a falu, annál jobban lehetett érezni a sülthús illatát. Ahogy kilépett a fák közül, és a többiek meglátták, azonnal integetni kezdtek neki, hogy menjen oda.

-Vissza jött?-kérdezte egyből, mikor elég közel ért.

-Nem.-válaszolt a fekete hajjal megáldott srác, majd felpillantott. Akkor ha a vörös szemekkel ölni lehetett volna, borzasztó kínhalált halt volna.-Inteligens lánynak tünik, biztos hogy nem vágott neki az erdőnek. Lehet hogy a tónál van.

-Szerinted honnan jövök, gyökér?-ragadta meg a vászoninget a szőke.

-Hé!Mégis mi a fene folyik itt?-jelent meg Mitsuki, a fia mögött, aki hátra pillantott.

-Nem találom sehol (Név)et.-morogta.

-Akkor mi a faszt állsz még itt? Menj és keresd meg.-kevert le egy nyaklevest a nő, fiának.-Ahelyett hogy szegény Serot piszálod, keresd meg a jegyesed és kérj tőle bocsánatot, idióta!

-MÁR MIÉRT TENNÉM?

-HALLOTTAM MIT CSINÁLTÁL, A HELYÉBEN ÉN IS ELTÜNTEM VOLNA A SZEMED ELŐL!

-OI!BANYA! EZ NEM VICCES!

-Fogd be!-szisszent rá anyja ismét.-Menj és kérj bocsánatot, amég teheted. Vagy egyszer tényleg le fog lépni. Félre teszek nektek némi húst.

Bakugou ismét morgás kiséretében hagyta ott a társaságot, édesanyjával együtt. Nem igazán tudta, hogy merre induljon, hiszen már minden felé kereste a lányt, így a rét felé vette az irányt.

Ahogy messzebb került a falutól, végig szaladt tekintete a réten, mely a Hold ezüstös fényében úszott. Felpillantott az ég felé. Nagyon rég volt már ilyen fény az éjszaka. Ahogy a hatalmas égitestet pásztázta, lábai szinte maguktól mozdultak.