Isteni föld

11

XXX
Loki arra kapta fel hirtelen a fejét hogy a szemlélődő, aki már elkezdte nagyon felkelteni a kiváncsiságát, rohanni kezd. Automatikusan indult volna utána de...ugyan miért is üldözzön valakit aki valószínüleg még segíteni se tud? Még ha bele is őrűl a kiváncsiságba, hogy ki lehetett az. Talán egyszer még találkoznak, ki tudja? Igy hát tovább ment inkább. Nem sokkal késsöbb találkozott egy férfival, akinek ingyenes plasztikai műtétet végzett az arcán. Bár ezt lehet a férfi kevésbé köszönte meg, de hát így jár aki nem engedi át az uton. Furcsa egy fickó volt egyébként. Külsőre ugy 23 éves lehetett, állapította meg Loki, de a sok álbajusz mögött amit viselt, nem lehetett egyértelműen eldönteni. Még akár nő is lehetett volna, feltéve persze, hogy nem számítjuk a mély basszus hangot amivel műtét közben felordított. Sajnos nem volt fájdalomcsillapító és a finom elverés se játszott szerepet ahhoz Loki túl fáradt volt...és dühös az idegenre.
Xxx
Mikor Thea végre visszatért a táborhoz, már teljesen kifulladt. Rettenetesen kifárasztotta a menekülés a jóképű idegen elől. De persze nem gondolhatott a lehengerlő kűlsejére,a finoman ívelt szemöldökére és pláne nem a lenyűgöző szemére, hisz egyértelművé vált hogy egy pszihopata. Ráadásúl elég valószinű az is hogy ő az akit elmentek felkutatni. Szóval a visszatérése után ( és miután mindenki megbizonyosodott róla hogy szuszog) egyből Yondut kereste fől. Illetve csak próbálta , mert Peter mint valami élősködő követte és különböző megfogalmazásokban kérdezgette jol van-e. A lány erre nem igazán tudott mit felelni. Egyrészről teljes sokkban volt, másrészről viszont ezt teljesen elnyomta az idegen iránt dühe és bosszúvágya. Bár maga se tudta mi válthatta ki ezt a heves érzelmet. Viszont azt tudta, hogy ez addig nem fog elmúlni amig fel nem számolja a fickót. Éppen ez volt az ok ami miatt most minél elöbb Yonduhoz akart jutni. Kellett az engedélye, hogy részt egy, az eddiginél is, keményebb edzésen amit direkt a tábor fejvadászainak képzésére alakítottak ki. Ezt egyébként még indulás elött hallotta két férfi beszélgetésében. Neki pedig határozottan erre volt szüksége, ő bizony fejvadász lesz kerüljön ez bármibe. Akár az életébe is.
Végűl egy fa tövében kivűl a tábor belsejétől talált rá a vezérre, kezében kés és egy kő volt. Az utobbival próbálta látszólag élesíteni a másodfegyverét. A lány kissé félve lépett felé. A táborban kimondatlan szabály volt, hogy ne zavarj senkit ha a fegyverét élezi, ráadásúl az elfogása óta nem találkozott vele és akkor se tett valami szelíd benyomást a vezér. Szóval minden bátorságára szüksége volt a lánynak, hogy ezt kimondja:
-Uram! Tudom biztos zavarom, de híreket hoztam. Láttam a behatolót, de nem sikerűlt elfognom. Éppen hogy el tudtam menekülni-hadarta, majd nyelt eggyet - éppen ezért fordulok önhöz, hogy engedélyezze a fejvadászkiképzésem-és várt. Most dől el mi lesz vele. Szőrnyű kínzási módszerek pörögtek át az agyán miközben mosolyogva állt és várt. Yondu lassan eresztette le a kését miközben felpillantott a lányra.
-Honnan hallottál te erről?-vonta fel kíváncsian a szemöldökét Yondu.
- Fülelek-mosolyodott el a lány.
Yondu megitélése szerint nem lett volna való a gyilkosok  közé ez a cseppnyi lány, azok mindig olyan hamar elvesznek. Kár erre elpocsékolni egy ilyen fiatal teremtést. De ha ez a szive vágya, ám legyen.
Xxx
Hetek teltek el miota találkozott az idegennel, de még mindig nem tudta kiverni a fejéből. Vajon miért leskelődött utána? Nem bírt rájönni. Azóta már találkozott Buckyval is, aki (pont mint ő) nem talált semmi nyomot amin elindulhatnának. A feje sajgott már a folyamatos halucinácioktól, amik folyamatosan ugyanazt jàtszottál le ujra és ujra. A nő, a férfi , a fiú és ő, egy másik élegben. Egy boldogabban gondolta oly sokszór miközben vadásztak. Mert igen vadásztak, de nem csupán vadakra élelemnek. Információvadászokká válrak akik a közeli tábor őreitől próbálták kiszedni a tudásmorzsákat. Loki érezte, hogy egy idő után elég feltünő lesz a sok eltűnt ember, de nem volt más választásuk, muszáj volt nyomokat gyűjteniük és mivel abban ezek után nem igazán bíztak, hogy tárt karokkal és sütivel fogadnák őket ha bekopoktatnának a tábor ajtaján, az erőszak folytatása ésszerübbnek tűnt.