Új élet.

2.Fejezet

Valami bele furódott a bordáim közé. Kinyitom a szemem és ki takarókzók.
Egy fehér hajú velem egy korú lányt pilanatok meg magam mellett.
Felúgrok és ez kiáltom. - Te meg ki vagy?- Kérdezem és közben hátrálok.
A lány lassan felül közben ásít majd ki nyitja a szemét gyönyörű vörös szemei vannak.
- Mi történt?Hogy kerültél ide!?
-Téleg nem emlékszel rám?
-Nem. - Mondom mire elszomorodik.
-Cecília Alcott vagyok és te az enyém vagy. - Mondja és egy buja vigyor jelenik meg az arcán.
-Tessék? - Kérdezem.

-Nem hallottad? Akkor meg ismétlem.-Elkezd közeledni és mikor már nem tudok hátrább menni a karját a nyakam köre kulcsolja és rám mosolyog, a szemfogai hosszabbak a szokásosnál de most nem foglalkozók ezzel.-Te az enyém vagy.
-Ezt hogy érted?  - Kérdezem mire meg nyalja a száját.

Találd ki! - Mondja és egy rejtélyes arckifejezés ül az arcára, és meg csókol.
Hirtelen el húzódók tőle.
Miért? - kérdezem.
-Nem tetszett? - Kérdi.
-Nem arról van szó hogy nem tetszett csak nem értem hogy miért én?
-Azért mert különleges vagy. - mondja
miközben értetlenül nézek rá.
Shiro megjötem! - Kiabált fel a nővérem.
-Rendben mindjárt megyek! - kiabálok le.
-Kérlek ne menj el! Nem akarok megint egyedül lenni.
Nyugi csak a föld szintre megyek. - mondom és ki megyek az ajtón.
A konyhában Yuki-nee épen reggelit csiná.
-Szia milyen volt a barátodnál? - Kérdezem.
-Jó volt moziztúnk és tökjókatt nevetünk. - Mondja.
-Veled történt valami?
-Nem volt semmi különös.
-Menj mosd meg a kezed és gyere segits.
-Oké. Amugy anyáék nem mondták mikor jönnek? - Kiváncsian kérdeztem mire ki ejtette a kést a kezéből.
-Nem. - Mondja.
-Figyelj nem akarsz eljöni a nyagyihoz? - Kérdezi.
-Miért?
-Azért mert nagyapa halála óta nem voltál ott.
-Kendozni szeretnél?
-Igen.
-Jó menjünk.
Meg reggeliztünk és elmosogatunk.
-Nekem van még egy kis dolgom de te nyugodtan előre mehetsz.
-Rendben.
Meg vártam míg elmegy és fel mentem Cecíliához.
-Na itt vagyok.
-Ő a nővéred?
-Igen.
-Elég kedvesnek tünik.
-Mert az is, amúgy elmondanád hogy hogy jutottál be?
-Én mindig melletted voltam csak eddig nem vetted észre.
-Ezt hogy érted?
-Akkor el mondom ha még nem jöttél rá.
-Mire?
-Arra hogy én egy vámpír vagyok. -el kezdtem röhögni mire egy sértődött fejet vágott. -Nem vicceltem. - Ezután a nyakamhoz hajolt és meg harapott.
Éreztem ahogy meleg vér folyik a nyakamon. Mitán abba hagyta meg kérdezte. - Most már hiszel nekem?
-Igen. - Mondtam ijedt hangon. - Akkor te voltál a hang.
-Igen.
Még beszélgettünk egy ideig.
-Bocsi de nekem menem kell. - Mondtam mire szomorú arcot vágott.
-Én is veled megyek.
-De...
-Nincs de, ne aggódj csak te láthatsz.
Hezitáltam de bele mentem.
Elindultunk a nyagyihoz út közben sokat beszélgettünk. Mikor oda értünk a Nyagyi az ajtó előtt állt
-Szia Nagyi.
-Szia kis unokám gyere beljebb, Yuki már itt van épp átt öltözik.
-Rendben.
-Menj és öltöz átt te is.
Elmentem át öltözni út közben talákoztam Yuki-neevel mondta hogy elöre megy. Miután átt öltözntem a dojoba mentem Yuki-nee már ott ült Nagyapa „szentélyénél". Oda ültem mellé és el kezdtem imádkozni.
-Kezdhetjűk?
-Persze.
Alap állásba álltunk mind a keten és kardozni kezdtünk. Az első hármat hárítottam és nagyediket elkerültem majd én támatam és mind a három betalált.
-Mikor lettél ilyen jó?
-Ezt bóknak veszem. -Mondom őnelégült mosollyal. - Nem hiába voltam országos bajnok.
-Az biztos.
Még egy párszor össze mértük az erőinket. Majd yuki-neének menni kelet mert találkozója van. Én még ott maradtam Cecíliával.
-Nem akarod ellenem is kipróbálni magad?
-De, miért ne.
-Van egy feltételem ha nyerek el kell jönnöd velem egy koncertre.
-Rendben de ha én nyerek elmondod hogy miért én.
-Oksa de nehezítés képen igazi kardokat fogunk használunk.
-De...
-Na mivan be ijedtél? - Vágott közbe.
-Nem.
Hirtelen fekete köd jelent meg a kezénél és miután eloszlot két karad volt a kezében. Az egyik egy teljesen fekete mig a másik vörös fekete.
Oda adta a feketét és távolabb ment.
-Kezdhetjük?
-Igen.
Kihúztam a pengét a hüvelyből és meg lepődtem mert a penge is tejesen sötét volt. Alap álásba álltam és elkezdtűk a párbajt. Nehéz volt a kard de az enyém lett az első találat de nem voltam elég gyors ezért a következő be talált és az azt követő is majd a harmadik is, és vesztettem.
-Nem voltál rossz. - Dicsér meg.
-Köszi, na és milyen koncertre megyünk?
-Majd meg látod.
-Ne már mond el.
-Nem, de most menj öltöz át.
-Rendben
Át öltöztem el köszöntem a nagyitól és mentünk haza. Miután haza értünk Cecília adott pár ruhát hogy vegyem fell.
Egy szakadt farmert egy fekete pólót és egy 20 soros bakancsot aminek az oldalán 4 csat volt ja és ez is fekete volt. Adót pár „kiegészítőt" láncokat, karkötőket és egy nyakláncot amin egy vörös kristály volt.

Sziasztok itt vagyok a második résszel remélem tetszik a kritikákat várom kommentben.