Új élet.

3.Fejezet

Fel vettem és meg néztem magam a tükörben egy kicsit fura de jól áll.
-Vajon a szüleim mit gondolnának ha igy meg látnának?
-Szerintem tetszene nekik. - miközben mondta oda jött és meg puszilt. Én elpirultam és inkább a tükörbe néztem és meg látam hogy ő miképp öltözött fel. Szintén egy szakadt farmer és egy ugyan olyan bakancs egy póló amin a kedvenc együttesem van és persze ezek is mind feketék.
-Na hogy nézek ki?
-Nagyon jól.
Szavakat nehezen találtam majd mikor ki gyönyörködtem magam el indultunk. Az úton csendben sétáltunk mikor hatalmas zsibajra letünk figyelmesek. Mikor közelebb értünk látuk hogy az emberek körben állnak és nézik hogy két rajongó veri egymást.
-Shiro nyújtsd ki a kezed!
Ki nyújtottam, és a kezembe nyomott egy revolvert és egy kést.
-Csak akkor használd ha veszélyben vagy.
Elraktam ezeket és be mentünk.
-A jegyeket!
Mondta egy nagyon morcos alak, de Cecília udvariasan átnyujtja a szelvényt. Bent a banda épen készülődött. Le ültünk egy asztalhoz, majd arra lettünk figyelmesek hogy egy pár nagyobb darab férfi jön felénk.
-Hé kis lányok ez az én asztalom. - Rácsap egyet az asztalra és én össze rezenek, de Cecília semmi jelét nem mutatja félelemnek.
-Nem halottad?!
-De csak nem érdekel.
-Cecília szerintem adjuk át az asztalt.
-Szerintem halgas a barátodra cica.
-Mit mondtál, ismételd meg!
-Azt hogy halgas a barátnődre cica!
Cecília ekkor felált és behuzot egyet a csávónak.
-Te kis..
A csávó lenditete az öklét de Cecília elkapta és kapott még egyet.
Ekkor a férfi egyik barátja meg próbálta lefogni hogy a másiknak könnyebb dolga legyen, de elkapta és őt érte az ütés. Majd velem is meg próbálkoztak de gyorsan elkerültem és gyómorszájon rúgtam és össze eset.
Hallottam hogy a kidobó órdit hogy fejeztük be de senki sem hallgat rá. Majd elövette a sokkolóját és a nagydarab csávó nyakához szegezte erre mindenki megállt.
-Nem meg mondtam hogy még egy húzásottok van.
A csávó nagyot nyelt és intett a barátainak hogy fejezzék be.
A kidobó ki kisérte őket majd be özönlötek az emberek és el kezdődött a koncert. A részleteket talán késöbb csak anyi hogy egy hatalmas élmény volt.
Elindultunk haza, csöndben sétáltunk majd meg szólaltam:
-Köszi!
-Nincs mit. - és el kezdett még jobban mosolyogni.
Egy pár perc múlva átt ölelte a karomat.
Már majd nem otthon voltunk mikor megszólalt valaki.
-Jaj de cuki, Cecília ez a te kutyád?
Körül néztem de nem látam senkit.
-Itt fent.
-Ki vagy? Kérdeztem idegesen.
-Mit keresel itt?-Cecília is meg kérdezte ugyan azzal a nyugodtságal amilyenel a kluban.
-Parancsot kaptam hogy vigyelek vissza. - Mondta a lány akiből nem láttam túlságosan sokat.
-Jöttetek? Én nem látok mást.
-Az nagy hiba. - Szólalt meg egy női hang a hátam mögött.
Hirtelen fájdalmat éreztem a mellkasomban, majd fémes ízt éreztem a számban. Lenéztem és láttam hogy egy kard szakította átt a testem. Majd elsötétült minden.

Cecília szemszöge.

Olyan gyorsan történt hogy nem tudtam reagánli.
-Ez csak figyelmeztetés volt.

Eltűntek és össze estem. Shiro fejét az ölembe vettem.
-Sajnálom! -potyogtak a könnyeim.
Hirtelen furcsa érzésem támadt.
Közelebb hajoltam a nyakához és beleharaptam, elkezdtem a vérét szívni. Egy félpercig még folytatam majd a csuklómba is bele mélyesztettem a fogaim. A szám meg telt a véremmel és meg csókoltam Shirot. A sebe kezdett begyógyulni.
Miután össze forrt a mellkasa karjaiba vetem és haza vittem.

Köszönöm annak a pár embernek aki beleolvasot!