Az Egók Valódiak?! Ep.1. |Septiplier&Antiseptiplier|

3. rész

Az üresnek látszódó ház, valóban üres volt. Úgy tünt elmentek egy kis időre. Felmentünk és lezuhanyoztunk. Hála az istennek csak a nappaliban tomboltak a szörnyeink.. Bementünk a hálószobába, s mivel eléggé fostunk egymás nélkül ezért együtt aludtunk.
-Jóéjt Mark-kívántam és befordultam a helyemre
-Neked is Seàn. -mondta. Ezután csak annyit vettem észre hogy Mark hátulrol átkarol, és én kihasználtam hogy a tenyere összeillik az enyémmel, ezért megfogtam a kezét és összekulcsolt kézzel, átkarolva csendesedtünk el egy kis pirrel az arcunkon. Azt hiszem szeretem.
-Ehh tudsz aludni?-szólalt meg Mark egy kemény 20perc mulva.
-Nem, gondolom te se.
-Hát nem nagyon.-mondta
-Miről szeretnél beszélni?-kezdtem el.
-Nem tudom.-fejezte be a sokat segítő mondatát-Mindenről.
-Lehet két kérdésem?
-Ezen kívül?-kuncogott fel.
-Igen-mosolyodtam el.
-Persze, mond csak.
-Mark.. Szeretsz?-csaptam oda a nyers kérdést gondolkodás nélkül.
-Szerinted, ha nem szeretnélek, akkor átkaroltalak volna a tengerparton naplemente közben azzal a mondattal hogy kedvellek? Meg hogyha nem szeretnélek itt ölelgetnélek összekulcsolt kézzel Hmm?-fejezte be az érvelését és hozzám bújt.
-Jó nyertél.
-Mi lenne a második kérdésed?
-Szereted Amyt?-kérdeztem. Éreztem ahogy Mark egy kicsit eltávolodik tőlem. Egy jó ideig csendben feküdtünk. -Gondoltam..-mondtam és elengedtem Mark kezét.
-Jack, gondolkoztam. Azt hiszem beléd szerettem, és nem szeretem már Amyt.
-Biztos?
-Biztos.-mondta és átölelt újra. Én pedig ujra megfogtam a kezét. Hirtelen megcsapott az álmosság és ásítozni kezdtem, amit lassan Mark is elkapott.
-Jóéjt Jack-mondta és megpuszilta a nyakam.
-Jóéjt Mark-fejeztük be a beszélgetést és sikeresen elaludtunk. Azt hiszem én is szerelmes lettem Markba...Vagyis nem hiszem.. Már tudom..:)

*reggel 6:28*
Egyedül keltem az ágyban. Jól kinyújtózkodtam és még feküdtem egy darabig. Mintha semmi probléma nem lenne. Bárcsak ne lenne..
-Jóreggelt zöldike-jött be mosolyogva Mark egy tálcával a kezében
-Mióta vagy fent?-kérdeztem
-Csak egy fél órája, gondoltam felkelek hamarabb csinálok neked valamit.
-Aww teee-néztem rá mosolyogva. Letette az ölembe a tálcát. A tányéron aranyos szivecske alakú francia palacsinták voltak eper lekvárral. Nyami. Plussz egy kis reggeli frissítő kávé nekem s neki.
-Te már ettél?-kérdeztem mint egy aggódó szülő.
-Nem vagyok éhe-kezdte de a hasa elkezdett korogni-Jó talán egy picit-nevettünk fel.
-Na tessék enni, úgyse birnám az egészet megenni egyedül.
-Igenis anyu.-nevetett fel.
-Aaa Mark ez isteni! Hogy csinálsz ilyen finomat fél óra alatt? Miket tudsz te még amiről nemtudok?-dobtam meg a kérdésekkel
-Köszi, és nemtudom. Éés még elég sok mindent de majd idők után megtapasztalod-kacsintott rám mire én olyan fangörcsöt kaptam hogy félre nyeltem a palacsintát
-Nana! Azért megne fulladj-nevetett rajtam Mark-Jó vörös a fejed, ez a fulladástól van vaaagy a kacsintástól?-vihogott még mindig rajtam
-Is is, de inkább a második-mosolyogtam énis és belekortyoltam a kávéba. Pár perc múlva elfogyasztottuk az aranyos szivecske palacsintákat és kávénkat és felöltöztünk. Lementünk a nappaliba és realizáltuk hogy még mindig bajban vagyunk és nem tudjuk mit csináljunk. Hatalmasat nyeltünk, megfogtuk egymás kezét és pár fontos cuccal elindultunk a könyvtárba, hátha pont lesz ott valami démon üző kézikönyv, vagy akármi/akárki ami segíteni tud.

*23perc múlva*

Beértünk a könyvtárba de sehol nem volt senki. Se eladó. Se senki. Szóval csendesen keresgélni kezdtünk. Az orvosi szektor mellett elsétáltunk, de megláttunk egy fehér köpenyes fickót ott és visszanéztünk. Ismerősen világos zöld volt a haja és az a szemüveg.. Mintha nekem is.. Várjunk csak.
-Uram tudna segite-kezdte Mark mikor megfordult az a jól ismert doktor
-Üdvözslöm! Én Dr. Schneeplestien vagyok! Miben zsegíthetek? -mondta a doki azzal a jó kis akcentusával
-SCHNEEP?-lepődtem meg
-Jaaackzseptikáj! Áhh de régen láttuk egymázst drágá bárátom!
-Mi-mit keresel itt?
-Át szákádt á párádoxon burok! Áz összezs álkáráktereitek ittván!
-Nebassz hogy itt van Warfstache is. -nézett rá a dokira Mark
-Áh dehogyizs nem!-mondta Schneep
-Ooh márcsak ő hiányzott..-forgatta meg a szemeit Mark
-Akkor ezek szerint nem az egyedüli doktor van itt ugye?-kérdeztem mikor hirtelen a háttérből egy másik fehérköpenyes doki bukkant elő.
-Oh Dr.Iplier-nézett fel Mark.
-Helló!-válaszolta és belekapaszkodott Schneep nyakába.
-Aamm.. Schneep, Iplier, ti együtt?-néztünk össze Markal
-Áh déhogy is! Csák két kollégá szoros kápcsolátbán-kacsintott egymásra a két doki
-Cukik-tette ölbe a kezét Mark mire Schneep és Dr.Iplier elmosolyodott.
-Vávávárjunkcsak!-kezdtem -Schneep, Iplier segitenetek kell! Hogy tudjuk legyőzni Antit és Darkot!?- fejeztem be. A két doktor kétségbe esetten összenéztek.
-Mivel két ugyánolyán termézetből vánnák, mint mi ketten doktorok, és mi ketten összetartunk, ők is özzsefognák és így sokkal nehezebb lez őket elpuztítáni.-mondta Schneep
-Mi tudunk segíteni, fejleszteni az erőtöket ellenük. De egy ember van aki tud Antiról mindent és már egyszer legyőzte őt..-folytatta Dr.Iplier
-Jackaboyman? -kérdeztem
-Warfstache?-tette fel Mark
-Chase Brody-mondták egyszerre a dokik.
-MI? CHASE! De hát ő az életre is alig képes! -mondtam
-Igaz, de neki van a legerősebb lelke, hogy nem adta fel, és Anti hiába próbálja leamortizálni a lelkét sosem sikerült, és hát Chase unalmában és a családhiányában betanult pár démon üző mondatot, csakis Anti ellen. Dark ellen megteszünk mindent amit tudunk igaz Dr. Schneeplestien?-Fejezte be Mark dokija.
-Dá!-felelte Schneep.
-Ti vagytok a legjobbak! De hol tudjuk megtalálni Chaset?-kérdeztem
-Ott ahol elöször kitaláltad hogy lesz egy Chase Brody egód, éppen ott nézegeti a gyerekeiről a képeit.
-Ohh. Köszi! Sziasztok majd jelentkezünk!-mondtam és elindultunk.
-Nem gondoltam volna hogy találkozok azokkal akiket agyban kitaláltam.
-Én sem. Persze képzelhetek én el pizzaembert vagy csak egy hatalmas tál pizzát vagy egy hatalmas seggű csajt neeem persze az nem válik valóra.-nevettem fel
-Hát igen-mondta Mark együtt érzően és megfogtuk egymás kezét.