💛SUMMER DADDY💛

💙33.💙

Emma szemszöge:

Nem tudtam mit tegyek, így kirohantam a tömegből. A nevemet hallottam a szájából pászor káromkodás szerűen kiabálni de.nem fordultam meh. Futotam de nem volt hova. Képtelen vagyok visszamenni a sátorba pont onnan jöttem el. Megáltam és beért Justin. A hátam mögött ált meg és a nyakamban éresztem a lihegését. Féltem megfordulni.

- Nézz rám Emma. - szólt, szinte rám parancsolva, bár mégis volt egyfajta gyengédség a hangjában.

Lassan megfordultam, és láttam azt az arckifejezést, amit már hónapok óta próbálok elfelejteni. A tengerkék szemei a lelkembe láttak, de én nem tudtam mi van vele.

- Mit akarsz Justin? - kérdeztem tőle

- Téged. Csak téged Emmám. - mondta ahogy a kezemet a sajátjába vezette, miközben a folyamatos szemkontaktusával hipnózisban tartott.

Eszembe jutott hogy nem tudok sehova se menni, legalább ma nála aludhatok. Adok neki egy esélyt.

- Hallgatlak.

-  Gyere el a faházamba, ott elmesélek mindent. Ugyan ott van ahol tavaj. Nekem még van egy kis dolgom, egy óra múlva legyél ott.

Nem tudtam időt nézni, a telefonom a sátorban maradt. Mikor úgy éreztem hogy már elég régóta ülök egy kajás bódénál, elindultam a tavaji helyünkre. Rengeteg nosztalgikuss érzés töltött el, jó is és rossz is. Ismét eszembe jutott Amy és Steve, és ökölbe szorult a kezem. Mikor odaértem a feltehetően Justin házához, bekopogtam. Vártam, de nem nyitott senki sem ajtót, így benyitottam. NYitva volt az ajtó és besétáltam. A konyhán át a hálóba, és ott volt Justin a fotelben ülve.

- Csak idetaláltál. - Mondta, ahogy megütögette a mellette lévő fotelban a helyet.

Odamentem és leültem. Egymásnak volt tolva a két fotel, mintha egy nagy kanapé lett volna de mégis el voltunk választva egymástól. Felhúztam a lábaim, és szembe fordultam vele vártam hogy mondjon valamit.

- Sok minden történt mióta otthagytam a sulid. Hallgass végig... Majd elmesélte a következő órában mit csinált az elmúlt fél évben. A közeli államban költözött és folytatta az egyetemet, de most már ügyvéd akar lenni és komoly ambíciójai vannak. Meghatott ahogy arról beszélt hosszasan, hogyan változtattam meg, és mennyire hiányoztam neki.

Nekem is hihetetlenül hiányzott bár nem mondtam neki.

- És ezek után is, én még mindig szeretlek Emma. - mondta és könnybe lábadt a szemem

- Én is téged. - mondtam, majd a fotelokon áthajolva megöleltük egymást.

Szorosan tartott a karjában, majd elhúzott az ő foteljébe. Az ölébe ültetett, és megtartott, mert én alig tudtam magam. Olyan hihetetlennek tűnt minden, ahogy itt vagyunk egy évvel később. Annyi minden változott. Annyit változtunk. Sosem gondoltam volna hogy bele fogok szeretni Justinba. Most ebben a pillanatban nincs semmi hiány érzet a lelkemben. A szemem nem tudtam levenni a tökéletes arcáról. A szabályos arc csontjáról, a kezdetleges borostájáról és a gyönyörű tengerkék szemeiről. AHogy elvesztem lassan a tekintetében, csak a meleg tenyerét éreztem az arcomon, ahogy egyre közelebb húz magához, éss az ajkaihoz. Reflex szerűen csuktam be a szemem és adtam át magam annak az érzésnek amiért epedek hónapok óta. Justin hevesen, és szenvedélyesen csókolt meg újra és újra. Már tudtam, Justin hogyan csókol, és soha nem is csalóttam ebbe a képességébe,de most mégis úgy éreztem, hogy ez sokkal másabb. Szeretetből csinálja és így sokkal élvezetesebb volt az egész. A szerelem megváltoztat mindent. Őt is és engemet is. A testem azt sem tudta hogy viselkedjen. Justin megbolondít!

Egyik pillanatban Justin megtörte ezt a romantikus pillanatot, és a derekamnál fogva átdobott az ágyra. Nem fájt nagyon, de kizökkentett.

- És most? - kérdeztem, mintha mit sem sejtenék

- Átpakoljuk a cuccaid, miután ezt befejeztem.