Elevator [One Shots]

Oh SeHun&Byun BaekHyun|EXO

Sing For You

-Eső lepergetős esőkabát, vagy esővédő esernyő?- emelte fel a két említett dolgot BaekHyun a lakása előszobályában, mielőtt párjával elindultak volna a boltba.
-Legyen az esernyő, mert az alá mindketten beférünk és nem akarom, hogy távol legyél tőlem.- válaszolt SeHun és rábökött az általa választott dologra.
Baek egy széles vigyorral az arcán akasztotta vissza a kabátokat a fogasra és ragadta meg párja karját. Se két lépést előrébb lépett és kinyitotta a bejárati ajtót, majd maga elé engedte a nála alacsonyabb párját. Miután az idősebb kilépett a lakásból és a fiatalabb is csatlakozott mellé, bezárták az ajtót és ujjaikat összekulcsolva indultak meg az épület alagsorába.
-Kinyissam az ajtót vagy kinyitod te?- kérdezte a fiatalabb amikor amikor a lépcsőház bejárati ajtaja elé értek.
-Kinyithatod.- mosolygott rá Bacon és arrébb állt, hogy párja ki tudja engedni magukat az épületből. Egymás után kiléptek a lakásból és beálltak a már kinyitott esernyő alá.

“Felvettem az öreg gitáromat
Van egy vallomás, amit nem tudtam elmondani
Úgy teszek, mintha írtam volna egy dalt, most elmondom.
Csak figyelj, majd eléneklem neked.”

Szorosan egymás mellett mentek és lopva-lopva egymásra pillantottak szemük sarkából. Legszívesebben összekulcsolták volna ujjaikat, de tudták, hogy az emberek elítélik az olyan személyeket, amilyenek ők
ketten, ezért nem tették. A többi embernek is megvolt a maga véleménye róluk és nekik is megvolt a maguk véleménye róla. Eleinte rosszul esett nekik, hogy az emberek elítélik őket, de idővel megszokták és hidegen hagyja őket minden egyes homofób megjegyzés.

-Mit szeretnél enni?- állt meg az édességekkel teli polc előtt az alacsonyabb és kíváncsian tekintett barátjára.
-Vehetünk mogyorós csokit és epres cukorkát, ezelhez Ramen-hez kellő alapanyagokat, meg persze a Jajangmyeon-hoz is kellenek az alapanyagok.-vette le az említett édességeket a polcról SeSe és belehelyezte őket a kosárba. Hyunnie közben próbálta elvenni a magsabbtól a bevásárlókosarat, de ő nem engedte neki.
BaekHyun erre egymásba fonta karjait mellkasa előtt és állát felszegve kezdett el duzzogva toporzékolni. SeHun kuncogott Hyung-ja duzzogásán egy ideig, majd amikor megunta, megfogta a kezét és magával húzta a fűszerekhez.

“Nagyon szeretlek, de ezeket a szavakat nem mondom ki.
Ez kínos, a büszkeségem nem engedi
Bátorságot fogok meríteni és ma elmondom neked”

BaekHyun lábujjhegyen állva próbálta elérni a legfelső polcon lévő poharat, nem érte el hiába nyújtózkodott. Éppen készült volna felállni a bárpultra, amikor megjelent mögötte SeHun és ráhozva a frászt, levette neki. A fiatalabb vigyorgott, míg az idősebb a szívhez kapva fordult vele szembe.

-Te állat!- dobbantott lábával Bacon és megpöckölte a vele szemben álló mellkasát. A homlokát szerette volna megpöckölni, de lusta volt ahhoz, hogy jobban megemelje a karját.
-Hol marad az oppa?- ráncolta vigyorogva szemöldökét SeSe.
-Ki kell engesztelned!
-Mit akar az uraság? Mit csináljak?
-Adj egy olyan csókot, amilyen még sohasem csattant el közöttünk az eltelt öt évben.- jelent meg egy félmosoly a kék-fehér kockás inget viselő arcán.
-Tényleg ezt akarod?
-Ezt!- bólintott megerősítésképpen.

“Hallgasd gondtalanul, ezt neked fogom énekelni.
Ahogy sírsz, ahogy mosolyogsz...
Kíváncsi vagyok, milyen sokat jelentenek ezek nekem?”

SeHun lehajolt és ajkait az alacsonyabb ajkaira helyezte. Egyik karjával átölelte annak keskeny derekát, míg másikkal megfogta jobb oldali félgömbjét. BaekHyun torkából felszaladt egy apró nyögés, amikor megérezte, hogy párja rámarkolt fenekére. Puppy Hyun húzogatta és csavargatta Sehunnie hajszálait, miközben próbált nem nem összeesni a testében szétáradó érzéstől. Mindketten boldogok voltak és mindketten tudták, hogy az az érzés, ami a szívükbe költözött, ha nem is örökké, de még hosszú éveken keresztül nem fog elköltözni onnan. Az egymás iránt táplált szerelmük késztette a szívükben lévő billentyűket arra, hogy az ereikbe pumpálja a vért, ezzel éltesse őket.