Oda mentünk Yukihoz. - Szia Yukiiii! - megöleltem - Szia mizújs? Minden rendben? - Igen. - Szia Raito! - köszönt oda neki - Szia. - Mi van veletek? - semmi ...semmi... !- mondták egyszerre Ekkor vettem észre Shut aki ment fel a lépcsőn. - egy perc és jövök vissza. - Mi várj hova mész cicám? - jah hova mész mindjárt óra? - majd elmondom. Futottam Shu után aki épp a zene terembe ment be én meg követtem. Bent: - Shu beszelni szeretnék veled! - Miről? - a tegnap estéről! - Mert? Házadnál járt vagy mi? Kigördült egy könnycsepp a szememből. Shu oda jött hozzám és egyik kezével letörölte a könnyemet utána mélyen a szemembe nézet....és megcsókolt. - Shu várj nem ezért jöttem... Shu egyre mohóbban falta az ajkaimat míg végül elvesztettem az egyensúlyomat és hátra estem ő meg rám. - Shu komolyan nem ezért jöttem kérlek fejezd be mostmár! - jólvan csak nem bírok magammal ha melletted vagyok. - az az illető ma is egész végig követtet míg Raitoval voltam. - Mii és észre vette Raito? - nem. próbáltam nem rá figyelni hogy ne vegye észre hogy félek. - akkor most mi legyen nem kísérhetlek haza mindig mert akkor Raito rá fog jönni és azt szerintem te nem akkarod.. - - Persze hogy nem hisz szeretem őt! Itt abba hagytuk a beszélgetést mert megszólalt a csengő.
2 hét telt el azóta minden nap látom a fickót hiába kisér haza Raito vagy épp Shu amikor nincs büntiben. - Most már elég nem tudom ki vagy vagy miért követsz de gyere elő!!! Semmi mintha ott sem lenne - Nem hallod tudom hogy figyelsz Két kéz ragadott meg és behúzott a sikátorok közé. - Most meg vagy Succubusz hercegnő! - Mi...Nem én nem vagyok hercegnő! Engedjen el! - De hogy foglak a véred miatt sem hisz olyan finom illatod van. De valahogy keveredik egy nemesi vámpír illattal is! Ijedtemben becsuktam a szememet és megpróbáltam kiabálni segitségért - Valakiiiii....se... De hiába befogta a számat és belém harapot.nem tudom mióta ivott belőlem de már a lábaimat nem éreztem De ekkor megjelent egy pasas aki leütötte a támadómat. - ha még egyszer hozzá mersz érni a lányomhoz megkeserülöd hogy életben hagytalak. - Nagyon sajnálom uram! - Most pedig takarodj mielőtt megöllek! Ekkor elszállt teljesen az erőm épp a készültem arra hogy a fejemet beverem a betonba de akkor elkapott az idegen aki apámnak nevezi magát. - Most már minden rendben lesz! Pihenj nyugodtan. És ebben a pillanatban minden elsötétült. Arra eszmélek fel hogy valaki van mellettem. -jó reggelt kincsem. Hogy érzed magad? - mondhatni jól egy picit szédülök. De kicsoda maga és miért mondta azt hogy az apám maga? - amit mondtam az igaz. Tényleg az apád vagyok!
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- ezt nem tudom elhinni. Hol voltatok eddig ? Miért nem lehettem veletek? Hol van anya? Minden felszínre tört belőlem. Apa oda ült mellém és átölelt. - Hadjál... -Ssss... semmi baj, most már itt vagyok és meg védelek. Nagy nehezen vissza öleltem őt.
Sajnálom hogy ilyen sokáig nem volt rész. Csak munka mellett meg a családi gondok miatt időm nem volt rá hogy írjak
