Mint szárnyaszegett madár

Köszönetnyilvánítás

Szeretném az első viszonylag hosszúnak mondható könyvem létrejöttét segítőknek megköszönni!
Régen nem is feltételeztem magamról, hogy sikerülni fog egy ilyen könyvet kiadnom magamból, pedig... Az az álmom, hogy író legyek, ezt ti ketten tudjátok is, az olvasóim meg szerintem sejtették.
Meg szeretném köszönni először is neked, Sára. Nem közvetlenül segítettél nekem, de az, hogy velem voltál, adott határozottságot, hogy tegyek a célomért! Hiszem, hogy tényleg lehetséges íróvá válnom, amennyiben keményen dolgozom. Ki hitte volna, hogy írni ilyen nehéz? Kiskorom óta ez az álmom, azt hittem pikk-pakk menni fog, de mint mindenért, úgy látszik ezért is keményen kell dolgozni... Csak ez a munka, hogy éjjel-nappal írok és igyekszem megihletődni, nem olyan feltűnő, mint más. Nem is azért csinálom, hogy mások ámuljanak a teljesítményemen. Magamért csinálom, és azért, hogy másokat boldoggá tegyek!
Viki! Az a bizonyos csoport, ami tele volt a hülyeségeinkkel (mivel azokat a "történeteket" nem nevezném remekműnek..), segített abban, hogy megtartsam az ihletem. Az a kikapcsolódás, amit nyújtottál, kellően pihentető és megihlető volt, hogy sikerrel járjak.
Na meg megköszönném magamnak is, mivel a végén már azt akartam mondani, hogy nem érdekel, eddig se sikerült soha, és már így is egy rekordot állítottam, hiszen eddig a leghosszabb művem 20 oldal volt. Aztán mondtam, hogy szégyen, ha itt, a célegyenesben abba hagyom... Így itt tartok. Azt hiszem mindig így szoktam elrugdosni magam a célomig, de amíg sikerül, mindegy milyen módon, nem?
És nem utolsó sorban köszönöm nektek, annak a néhány rendszer olvasómnak, akiknek a létezése szintén erőt adott. Úgy gondoltam, boldoggá tennélek titeket ezzel a kis művel. Remélem így is lett. A "Mint szárnyaszegett madár" azért készült el, hogy a ti és az én szívembe is boldogságot hozzon. Én ezért szeretnék író lenni. 🧡💙