3.

27 2 2
                                    

 A mindent beterítő fehér ködben Skylar egyenesen előre haladt. Ugyanis ez állt a cetlin:
,,Skylar Gray!  Fogd e levelet, s mondd a varázs szöveget. הנעליים שלי הן נייר שלוקח את הרגליים שלי."
A lány azonnal felismerte a nyelvet, és az automata fordító azonnal bekapcsolt, lefordította. Nem hiába tanult meg több fajta nyelven is egy színdarab kedvért. És főleg egy személy kedvéért. Kimondta az írást.
- A cipőm egy papír, amely a lábamat viszi.
A lap azonnal átalakult, rászállt Skylar lábára, majd az magától elindult és vitte a lányt egészen a következő cetliig. Ott megállt, elrepült az üzenet, Skylar pedig elolvasta a következőt.
,,Az ajtódig már nincs sok, mondd ki a következő varászszót. כנפיים"
Mielőtt kimondta volna a szót, már sejtette is, mi fog történni.
- Szárnyak. - mondta, majd, ahogy sejtette is, hirtelen a cédula átalakult szárnyakká, felrepültek a lány hátára, és elvitte a következő megállóig. Ott ismét talált egy papirost. Azon ez állt:
,,Utad végéhez érkezel, amit neked kell megtenned. A következő feladvány nehezebb lesz. Neked kell megfejtened. Ne menj fejed után, nem érdemes, nem érdekes. Lábad helyén egy új életed lesz. Hogy azt megtaláld menj kalapod felé. Állj meg tíz könyv után, majd menj vissza ugyanannyit s megleled életed csúcspontját. Dönts helyesen, szíved szerint, meglátod, jobb lesz ez így."
Hirtelen Skylar nem tudta mire vélni ezt az üzenetet, túl zavarosnak tűnt aneki. Ezért elolvasta újra, újra és újra. Már kezdett valamit megérteni belőle. - Valami olyasmit akarhat, hogy ne menjek el, aztán meg igen. De mi az, hogy a kalapod felé? Meg, hogy új élet? - Megértjük Skylar-t, hogy nem sikerült neki ezt megérteni. Nekünk sem ment volna.
 Skylar megint eljátszotta: újra és újra elolvasta a levelet. És végre megértette.
- ,,Ne menj fejed után, nem érdemes, nem érdekes." Ez azt jelenti, hogy ne menjek egyenesen előre, ahogy eddig tettem, mert valószínűleg ugyan úgy a nagy fehérségben fogom magam találni. ,,Menj kalapod felé, állj meg tíz könyv után, majd menj vissza ugyanannyit." Az első részt nem nagyon értem. - Levette a kalapját, hogy megigazítsa a haját. - A második fele viszont, hogy annyit kell mennem, mint amekkora tíz átlagos méretű könyv. Egy úgy körülbelül 7-8 dm. De merre? - Ekkor vette észre, hogy a kalapját a jobb kezében tartja. Kitárta maga mellé a karját, és már meg is volt. - Arra! Szóval akkor el kell mennem jobbra 7× vagy 8× 10 dm, az 70, 80 dm.
 Elindult.
 Elment jobbra 70 dm-t, visszament, de semmi nem történt.
 Elment 80 dm-re, aztán megint vissza.
 Egy ajtó állt előtte.

Puszi            - K💕

Az ajtó mögöttDonde viven las historias. Descúbrelo ahora