Egy csodás napon, szeptember 11-én kerestem a barátnőmet, és a folyóson megpillantottam az osztálytársát, aki nekem nagyon régóta tetszett. Így kaptam az alkalmat, és megkérdeztem, hogy mit tud a barátnőmről, hogy hol van. Ő illedelmesen elmondta nekem, de én nem értem be ennyivel. Délután, mikor hazaértem erőt vettem magamon, és írtam neki egy üzenetet. Nagyon sokat beszélgettünk megtudtam, hogy Angiába szeretne kimenni dolgozni, hogy 19 éves lassan 20, hogy 2 éve nincs barátnője. Napról napra egyre többet beszélgettünk az iskolában is és az interneten is. Egyik nap az egyik fiú osztálytársa azt mondta Ádámnak, hogy én fülig szerelmes vagyok belé ami nem volt igaz (a lényeg, hogy nagyon tetszett). Hirtelen nagyon távolság tartó lett azt kérte hagyjam és csak legyünk barátok, nem keresett szünetekben, nem válaszolt az üzeneteimre. Órák után megkért arra, hogy beszélgessünk a játszótéren, hogy mit is érzek iránta valójában elmondtam neki, hogy nagyon régóta tetszik és szeretném jobban megismerni és szeretném ha többek lennék mint barátok, de csalódnom kellett, mert elutasító volt a viselkedése. (Nem tudom lehet azért mert egyből kapcsoltot akartam úgy, hogy szinte nem is ismertük egymást vagy esetleg valakivel alakuló kapcsolta volt)
Napokig nem beszéltünk ,így teljesen megtörtem... Pár nappal később írt nekem egy üzenetet, amiben az állt: "Megbántam szavaim, és szeretném ha újra megbeszélhetnénk ,ami történt és ami köztünk van."
Eltelt egy hónap a volt barátomnak és Ádám volt barátnőjének persze, hogy bele kellett szólniuk. Probálták tönkre tenni azt ami köztünk volt de nem sikerült nekik.
A "barátságból" egy leírhatatlan érzés alakult ki bennünk egymás iránt, amit más személyek sem és a távolság se választhat szét. "Legyünk csak barátok!" Hát ez egyáltalán nem ment nekünk, mert egy leírhatatlan szerelem alakult ki köztünk (aminek én nagyon örülök) Egyik délután elhívott beszélgetni, órákat sétáltunk, beszélgettünk kiderült, hogy nem fog kimenni Angliába nincs szíve itthon hagyni engem (nagyon örültem a hírnek és szenvedélyesen megcsókoltam) Nagyon szeretjük egymást. Ha tehetjük minden percben együtt vagyunk vagy nálunk vagy náluk. Rendszeresen moziba járunk, vásárolni, kajálni. Az életem tökéletes és ezt Ádámnak köszönhetem.
