Édes szerelmem(befejezet)

2.rész

Jungkook:

Mióta Jiminel találkoztam azóta csak rajta jár az eszem.Nem tudom,hogy mikor de csak magamnak akarom.Olyan ártatlan és édes.Ennek pedig nem tudok ellenállni.Remélem sikerül megszereznem magamnak,de ha meglesz nem adom senkinek.Szóval valamit kitalálok,hogy legyen enyém ez az angyal.De előtte elrendezem amit megkell csinálnom aztán szabad vagyok.Ha szerencsém van akkot hamar végzek vele.

-1 óra múlva-

Végre végeztem akkor mehetek is Jiminhez.De előtte felhívom.
-Szia.-köszöntem- Nincs kedved találkozni? Mert akkor beszélhetnénk a reklámról is.-kérdeztem meg.
Reménykedem,hogy igent mondjon.
-Szia, persze van.De hol találkozunk?-kérdezi.
És igent mondot.Nem hiszem el,hogy lehet ekkora szerencsém.
-Van egy jó kávézó a közelbe oda mehetnénk.-mondtam.
-Nekem megfelel, imádom a kávét.Szerencsére tudom melyikre gondolsz.Akkor ott találkozunk.-tette le.
Én pedig egy boldog mosolyal indultam el.Alig várom,hogy lássam már.Pedig csak egy napja, de már hiányzik nekem.

Jimin:
Mikor felhívot Jungkook,hogy találkozunk boldog lettem. Nem gondoltam volna ezt.Azt hittem nem fog keresni engem.De akkor most csak a reklám miatt hívot?Remélem nem csak azért.Én szeretném jobban megismerni és esetleg megprobálni vele.Nem fogom feladni.Megszerzem magamnak.Viszont jobb ha sietek.Nehogy elkések. Arra gondoltam,hogy most kicsit kiöltözök. Hátha randi is lesz.Legalább akkor készültem arra is.Mikor kész lettem mindenel ami több,mint 1 óra volt.Nem ennyit terveztem, de remélem ott lesz még.

-Kávézóba-
Szinte szaladva de oda értem.És mikor láttom,hogy pont most jött,mint én akkor megnyukszom.Leglább nem késtem.Közelebb érve ölelésbe von engem,amibe szinte belebújok.Nem tudom,hogy szeretem meg ilyen gyorsan.De nem bántam meg.
-Mostmár jobb lenne bemenni.-mondta elengedve.
Erre csak szomorúan néztem,de végül követtem.Találtunk egy helyet ahol szabad volt és rendeltünk.Nem is kellett sokat várni a kàvékra,hiszen gyorsan kihozták.Én pedig csendben kezdtem inni.
-És hogy vagy?-törte meg a csendet.
-Jól vagyok.És te?-kérdeztem az asztalt bámulva.
Nem mertem oda nézni,hiszen ma is olyan helyes.Biztos elpirulok ha ránézek.
-Én is jól.De létszi néz rám.-kérlelt.
Én pedig felnéztem rá.Láttam ahogy elmosolydik és feltünően megbámul.
-Tudod, így még helyesebb vagy.-mondja a szemembe.
Pirultan hajtom le a fejem,de ő nem engedni.Ezért felemeli és közelebb hajol.
-Mesélj magadról.Kiváncsi vagyok mindenre veled kapcsolatban.-szinte már összért az orrunk.
Erre a tettére jobban elpirultam.Ezt ő is észre vehete,hiszen csak nevetve kaptam egy puszit.Aztán visszaült.
-Nyugi még nem lesz csók.Előtte jobban megakarlak ismerni.-nyugtatot meg.
Csók?Akkor ezek szerint komolyan gondolja velem.
-Szóval akkor.-szedem össze magam- Rólam csak annyit tudni,hogy szeretek táncolni amit te is tudsz.Meg még szeretek rajzolni is.Nagy álmom,hogy híres táncos legyek egyszer.-mondtam- A családom meg nem nagyon nincs.Mivel apa meghalt, ezért anyával élek.-fejeztem be a sztorit.
Láttam,hogy az apa szóra neki is szomorúságot tükröz a szeme.Akkor neki sem lehet apja.
-De most te mesélj.-fogtam meg a kezét és összkulcsoltam ujjainkat.
Erre neki is mosoly keletkezet arcán.-Rólam csak annyit,hogy szeretek tánc mellett fényképezni.És én egy fényképész suliba jàrok.De mellette plusz tánc szakra járok,hiszen szeretnék tovább fejlődni.Apám nekem sincs szintén.Mivel nekem is meghalt.Jelenleg anyával élek eggyütt.De ha lesz lehetősegem beszeretném utazni a világot.-mondta.
Nem hittem volna,hogy ennyi közös lesz bennünk.De ahogy láttom nála is az apa téma kényes pont.Valahogy felkéne vidítanom,hogy ne legyen ennyire szomorú.Már most nem szeretem így látni.
-Ha szeretnéd én beutazom veled a vilàgot.-mondtam neki- És én itt leszek neked.Nem hagylak egyedül hiába ismerlek nem régóta.De én bízok benned.-simogattam meg picit a kezét,amit mindig fogtam.
Erre elmosolyodot és a kezünkre nézet.Utána pedig rám.
-Én is itt leszek neked.És én ís  gondolom.Bízok benned és veled akarok lenni.-mondta.
Most én mosolyodtam el.Hiszen jól eset,hogy ő is így gondolja.Mert én is bízok benne.
-Szia szívem.-szólt nekem hirtelen valaki.
Én pedig abban a pillanatban felismertem.Csak ne legyen tényleg ő.Kicsit félve oda fordítottam a fejem és...

Sziasztok itt lenne a második rész.
Jó olvasást☺