Az életben az emberek jönnek-mennek,
És ezek az idők nagyon gyorsan telnek.
Valakit közel engedni magunkhoz veszélyes,
Főleg, ha elmondunk neki olyat, ami személyes.
Soha nem tudhatjuk kiben bízhatunk,
De ha rosszul döntünk, utána sírhatunk.
Az életben magunkra vagyunk utalva,
Az eszem állandóan ezt sugallja.
A világban túl sok a rossz ember,
De ezt mindenki megtapasztalja egyszer.
Mindenki szokott hibázni,
Éppen ezért kell nagyon vigyázni.
Ha az életed már romokban hever,
És nincs mivel betakard az összes sebed,
Akkor mondd, hogy megállj,
Fent minden jobb lesz már.
