Egyre több lélek távozik el,
Nagyon sok az öngyilkos ember.
Én ezen már meg se lepődök,
A halálra már én is készülök.
A mennyországban sokkal könnyebb az élet,
Ott nem kell izgulni, hogy mikor ér véget.
Ott minden ember halhatatlan,
És mindneki barát lesz lassan-lassan.
Már régóta oda vágyom,
Bármilyen vidámnak látszom.
Minden egyes percben a halálra várok,
Lassan az életemből mindenkit kizárok.
Adjatok valami gyilkos fegyvert,
Amivel azonnal meg lehet ölni egy embert.
Megteszem, amit közületek eddig senki sem mert,
Jöjjön hát aminek jönnie kell.
