Te és én!❤/BEFEJEZETT/

6.-Félreértés

A fa alatt csendben figyeltem az ügyetlen Kibát ahogyan próblja becsajozni szegény áldozatát. Akamaru próbált segíteni gazdájának azzal, hogy körbe nyalogatta a lányt és ugrált rá. Remélem megérti a fekete hajú lányka, hogy az Inazuka fiúnak tetszik és nem elrabolni akarja.

Sóhajtva döntöttem hátra a fejemet a fának. Örülök, hogy legalább Kibának jó a szerelmi élete....Én meg egy kész csődtömeg vagyok. Narutot valamivel megbántottam mert teljesen néma a közelemben. Pedig nyáron elterveztem, hogy idén oda megyek hozzá és mindent bevallok neki! De minden változásom hiába volt, hiszen egy pillantásától meginogok...

A fejemet a térdeimre hajtottam és a kezeimmel eltakartam magamat. Legszívesebben eltűnnék innen...de azt Ino nem engedné. ~Mit kéne tennem, hogy minden a terveim szerint alakuljon?~

Már éppen bealudtam volna amikor hatalmas sikítozás csapta meg a a fülemet. Úgy ugrottam fel a helyemről, mintha puskából lőttek volna ki...Persze ennek meg is lett a következménye ugyanis szépen bevágtam a fejemet a lejjebb lógó ágba. A fájópontomra szorítottam a kezemet és csak reménykedtem benne, hogy nem marad nyoma.

-Naruto engedd el! Ne! Ne csináljátok! Kiba!-Kiáltotta kétségbeesetten Ino. Ijedten indultam el a nagy tömeg felé. Remélem nincs semmi komoly, csak a Yamanaka lány túloz megint....

Miután sikeresen átvágtam magamat a nagy tömegen ledöbbenve álltam meg a medence szélén. Naruto éppen Kiba fölött térdelt a földön és ütötte ahol érte. Akamaru a szőkét próbálta leszedni a gazdájáról. A lányok hozzám hasonló reakcióval álltak ott, még a fiúk próbálták szétszedni őket.

-Becsülnéd meg azt ami az öledbe csöppen! DE NEM! TE NEM EZT TESZED!-Kiáltotta teljesen kikelve magából Naruto. Nem érdekelte mit talál el, csak ütötte.

-MI A FENÉRŐL BESZÉLSZ NARUTO?!-KIba a kezeivel próbálta védeni magát..

-TUDOD TE JÓL! NE JÁTSZADOZZ VELE, SE VELEM!-AZ Inuzuka fiú erőt vett magán és vissza ütött. Folyton egymás fölé kerekedtek és mély sebet okoztak a másiknak.

-NARUTOOO!-Kiáltotta Sakura aki Akamarut próbálta levakarni a szőkéről.

-Azt is megbánod, hogy ránéztél!-Sziszegte a fogai között a kék szemű. Nem bírtam tovább nézni. Megráztam a fejemet és hozzájuk rohantam. Mivel most egymással szemben álltak, mind a ketten rám néztek. KIcsit megijedtem a tekintetüktől, de nem tántorodtam meg.

-Menj innen Hinata..-Szólalt meg Kiba vészjósló hangon.

-Ne beszél így vele!-Vágta hozzá Naruto azonnal. A szőke fiú elindult felém. Végre azt hittem, hogy okos lesz és befejezi a verekedést, de tévedtem simán kikerült. Utána fordultam és gyorsan elkaptam a kezét és visszarántottam. Velem szembe került ezért gyorsan átöleltem, hogy lenyugodjon. Meg is lepődött a cselekedetemen. A szememmel megkerestem azt a rövid fekete hajú lányt akivel Kiba beszélgetett. Jeleztem neki, hogy vigye most gyorsan arrébb a másik fiút.

Eleget tett a kérésemnek és eltűntek. Most rajtam volt a sor...Megfogtam Naruto kezét és elkezdtem húzni magam után. Egyenesen kimentünk a Yamanaka házból. Egy nyugisabb parkba akartam vezetni és ott beszélni vele.

-.-

Miután elmentem a barátaimtól a tetőt céloztam meg új helyemnek. Onnan mindenkit látsz és körülötted vannak, de mégis egyedül vagy. És most pont ez kell nekem. Át kell gondolnom a dolgokat.

Sóhajtva foglaltam helyet fent és a térdeimet átölelve figyeltem a nyüzsgő tiniket. Voltak akik már a medencében úszkáltak, vagy éppen táncoltak. Sokan ismerkedtek, és persze rengeteg szép lány is jelen volt, de én csak egy ragyogó kristályt tudtam figyelni, Hinatát.

Megérdemlem, hogy most már nem érdeklem. Amég volt esélyem nem foglalkoztam vele....Nem tehetek mást, csak annyit, hogy a távolból vigyázok rá.

Fájdalmasan néztem ahogyan Kibával beszélget egy fa alatt. Még aranyos párnak is mondanám őket, ha nem vetne szét a féltékenység...A tetőn talált apró kavicsokkal kezdtem el dobálni Kibát, persze tudtam, hogy nem fogom eltalálni...

-Emberem...még a célzásod is borzalmas.-Sóhajtott fel mögülem egy mély hang. Oda fordítottam a fejemet és az Uchiha ábrázata fogadott.

-Nem rosszabb a tiédnél.-Morogtam neki vissza. A tekintetemmel jeleztem neki, hogy foglaljon helyet mellettem.

-Nekem legalább a szerelmi életem rendben van.

-Kösz.-Sóhajtva ült le mellém. Együtt néztük a tömeget.

-Feladod?-Kérdezte meg hirtelen.

-Nincs más választásom. Azt szeretném, hogy boldog legyen, és ha Kiba mellett az akkor nincs mit tenni.-Megtörten pillantottam a fekete szemeibe.

-Ne nézz már így! Persze, ha küzdünk akkor nem adod fel ilyen könnyen...ch..-Játékosan felemeltem a kezemet és bele boxoltam a vállába. A kék szemeimet vissza fordítottam Hinata felé, de most nem mosolygott KIbára...Egyedül ült a fa alatt, a fejét a térdeire hajtotta. Az Inuzuka fiú egy fekete hajú lánnyal beszélgetett mosolyogva. A düh egy pillanat alatt terjedt szét a testemben.

-A mocsok! Megölöm!-Idegesen pattantam fel a helyemről és rohantam be a házba, onnan az udvarra.