Új otthon

184 6 3
                                    

  Park Jimin, 24 éves és egyedül él. Jimin munkája, hogy egy kávézóban pincérkedik.
  Már rég tudja magáról, hogy meleg, a nagybátyján kívül pedig ezt senki sem ellenzi. Nem meri bevallani magának, de egyértelmű, hogy belezúgott a kávézóban dolgozó pultos fiúba, Seokjinbe. Azonban nagyon valőszínűnek tartja, hogy Jin nem meleg, ezért nem viszonozza az érzelmeit.
  Van azonban valami közös bennük: a barátjuk. Jimin legjobb barátnője Regina, aki Magyarországról ment ki nyelvet tanulni Koreába 2 évet, de annyira megtetszett neki a légkör, hogy végleg odaköltözött. És mivel Regina jó barátja Jinnek is, ezért sokat vannak együtt hármasban, aminek Jimin persze nagyon örül.
  Egy nap mikor jött haza a munkahelyéről szelíd nyávogás ütötte meg átfagyott füleit. Ekkor vette észre a lyukas kartondobozt, melyből egy sötét barna, vagy inkább feketének mondható macska figyelte őt nagy szemekkel.
- Szegény kiscica, biztos nagyon fázhatsz! -gondolta Jimin, és lehajolt megsimogatni a kisállatot. A puha szőrpamacs borzongva simult közelebb az egyébként jócskán átfagyott Jiminhez. A fiú dideregve simított végig a macskán, aki erre kellemesen dorobloni kezdett. Mivel Jimin nagy állatbarát, -viszont a kutyákra allergiás- jó ötletnek tartotta, ha hazaviszi újdonsült barátját.
Így mentek haza ketten.
  Mikor megérkeztek Jimin lakásához és megcsapta őket a szoba melege a cica kiugrott Jimin kezéből és befutott a nappaliba. A fiú nevetgélve utána ment. Besétált a konyhába és elővette a hűtőből a tegnapi  csirkeszárnyakat, majd egy kis tálban letette a földre. Amint a macska megérezte az étel illatát, már rohant is a konyhába.
- Egyél csak! -simogatta a hátát Jimin.- Mivel mostmár nálam laksz, kell neked valami aranyos név! Hogy nevezzelek el? Azt látom, hogy fiú vagy, de nincs semmi ötletem. Hmm. Lehetnél Cirmi -a név hallatán az állat csak erősen megrázta magát -Szóval nem. Hmmm... Cookie, Kookie... Megvan! Legyen a neved Kookie! -nevetgélt Jimin. A kiscica közben befejezte a hús majszolását és dorombolva bújt újdonsült gazdájához.- Látom tetszik ez a név -mosolygott a fiú.
Miután Jimin is megette a vacsoráját bementek a nappaliba és tévéztek egy darabig. Közben a fiú ölében fekvő Kookie elaludt, amikor a gazdi ezt észre vette, bevitte a szundikáló cicát a hálószobába és elment zuhanyozni. Mikor visszaért még felhívta Reginát, hogy vele is megossza az aznapi élményét.
- Halló! Jimin! Szia szia! Hogy vagy? Mi történt?
- Szia Regi! Nem fogod elhinni!
- Na! Mesélj!
- A munkából hazafelé jövet találtam egy macskát egy útszéli dobozban -kezdte mesélni.- Megsajnáltam szegénykét és úgy döntöttem, hogy elhozom magammal. Ha van kedved, holnap átjöhetsz én meg bemutatlak neki, mit szólsz?
- Úristen! Komolyan hazavittél egy macskát? Juuuuj! Persze, hogy meg akarom nézni, tudod mennyire imádom a cicákat! -örült meg a lány.
- Rendben! Holnap délben gyere és akkor ebédelj nálam, illetve nálunk -nevétgélt, majd lerakta a telefont. Jimin a szobában lekapcsolta a lámpákat és bebújt Kookie mellé.
- Jó éjt Kookie! -mosolygott az újonnan lett gazdi.
- Purr... -hallatszott az állat felől.

💖Purr-Purr💖Donde viven las historias. Descúbrelo ahora