💖Purr-Purr💖

Egy kis intimitás

Jungkook szemszöge:

  Hülye másnaposság miatt csak úgy lüktetett a fejem. Idegesen, meg persze fáradtan keltem fel a földről, onnan, ahol ezek szerint aludtam. Majdnem eldőltem megint, de ekkor meghallottam valami neszt; Jimin szuszogott hangosan az ágyán. Meztelenül, pont, mint én. Tök értetlenül álltam, mert a tegnap este teljesen kiesett. De ahogy ránéztem elfogott a vágy, miszerint ő kell nekem. A macskák között vannak olyan hímek, akik szeretik megjelölni e nőstényeket. De csak azt, amelyiket végleges párjának választott. És én beleszerettem Jiminbe. Kell nekem. Ezt az állati ösztönt egyszerűen képtelen voltam elnyomni magamban. Minden mást sikerült, de ez a megjelölés nálam szent és sérthetetlen maradt. A testem mintha magától mozgott volna; odasettenkedtem az ágyhoz és Jimin fölé másztam. Büszkeséggel töltött el, ahogy fölötte magasodtam. Tudtam, hogy ő csak az enyém, más nem érhet hozzá. Csak, csak meg kellett jelölnöm, és máris mindenki tudja, hogy ő már tartozik valakihez, egy erős hímhez, akivel jobb nem packázni. Tág pupillám most összeszűkült, hegyes szemfogaim kipattantak. A fülecskék nem jöttek elő, ez azonban nem volt zavaró tényező. Közel hajolva vállához nyitottam a számat, hogy beleharapjak, ezzel magamhoz láncoljam, de ekkor motyogni kezdett valamit.
- Ji-Jin! Én szeretylek. -nyammogta álmában.
Először nem értettem, mit mond, aztán ahogy realizálódtak bennem a szavak, úgy törtek elő a láncaim, amik megbéklyóztak. És miközben a szorítás egyre erősödött, én annak rendje s módja szerint húzódtam vissza, nehogy olyat tegyek, amit később nagyon megbánnék.  Jimin még mindig szereti. Vágyik rá. És én ez ellen nem tehetek semmit. Hisz a jelölés mit sem ér, ha nem is kellek neki.
  Végül úgy döntöttem, inkább annyiban hagyom. Lemásztam róla és fevettem egy alsógatyát meg egy pólót, aztán kimentem a konyhába. Főztem egy kávét, majd a tévét bekapcsolva vártam, hogy a gazdim felébredjen. Morcosan ültem a füstbe ment tervem miatt, pedig milyen szép lett volna Jimin azzal a csinos kis harapásnyommal a nyakán. De ezek szerint ezt az ötletet most egy kis ideig el kell vetni, más terv jön: ki kell ábrándítanom a gazdimat szerelméből.
  Olyan jó negyed órával később Jimin is kivánszorgott, egy alsógatyában, amin eléggé átlátszott a... a merevedése. Kómás fejjel öntötte ki magának a kávéját. Nem tehettem róla, de a tekintetemet akaratlanul is vonzotta a nadrágja.
- Mhh, -hümmögött egyet- hogy aludtál?
- Kényelmetlenül.
- Hát nem csodálom, miután a földön hevertél...
- És te? -kérdeztem vissza.
- Én az ágyamon feküdtem, de valami egyfolytában nyomta az alhasamat, ezért egy csomót forgolódtam.
- Ohh...! -húztam vigyorra számat.- Talán tudom, mi volt az.
- Ehe -nyökögte beletúrva kócos hajába.
- Esetleg akarod, hogy kisegítselek
- Mi? Na jó! Nem értem, miről beszélsz.
- Az a szitu, hogy rohadt nagy merevedésed van -jelentettem ki egyszerűen. Ekkor szemei kipattantak, majd szélsebesen lepillantott az ágyékára, amit kezeivel próbált eltakarni.
- Ah-asszem'! Én kimegyek a mosdóba -pattant fel.
- Biztos nem akarod, hogy segítsek? -néztem utána.
- Emm, kösz, nem -kiáltott vissza.
Pár perccel később az eddigieknél is ziláltabban jött vissza. A helyzet annyira abszurd volt, hogy egyszerűen csak elröhögtem magam.
- Mi annyira vicces? -nézett rám szúrós szemekkel, miközben lehuppant mellém.
- Semmi, semmi -kuncogtam.- Azért ez gyorsan ment. Mire verted ki?
- Mi közöd benne? -kérdezett durcásan.
- Rám igaz? Nem tudsz nem rám gondolni. Te kis perverz! -böktem meg apró nóziját.
- Hagyjál már! Nem rád verem és kész! -fordult el, de azzal a lendülettel zuhant is vissza a karjaimba mikor magamhoz rántottam. Melkasunk egymáshoz dörzsölődött, és egy pillanatra még orrunk is összeért.
- Naa! Engedj el! Jungkook-ah! Hallgass a gazdidra! -mondta kicsit sem komoly hangon.
- Ha elárulod, kire verted ki, elengedlek -vigyorogtam pimaszul. Összehúzott szemekkel nézett rám, majd elkapta tekintetét, és kézfejemet kezdte bámulni, mint aki nagyon gondolokdik.
- Tudod, nem egyszer volt már, hogy elképzeltem, ahogy egy nagy, erős férfivel kefélek - hangja erotikusan csengett, a szavak végébe pedig egyfolytában belelehelt.- Akinek izmos karja van, melyekkel átölel, mikor mindketten a csúcson vagyunk -nyögött egyet. Kéjelgő hangjának hatására fellökődött csípőm.- Kinek arcát gyönyörű, sötét szemek ékesítik. Puha szájával ott csókolja testem, ahol csak éri. És nem mellesleg a duzzadt, erekkel tarkított farka, amivel többször is érezteti velem, hogy a mennyben járok -kezdte mesélni, miközben kezeit arcom felé emelte. Nagyot nyeltem, mert rögtön beugrott a kép, ahogy Jiminben vagyok, és mindketten élvezzük a másik testét.
- É-és ki az a férfi? -kérdeztem kissé felizgulva.
Jimin -látva rajtam hogy eléggé begerjedtem- szélesen mosolyogva válaszolt.
- Nem tudom -váltott vissza normális hangjára, melytől én is rögtön kijózanodtam.- Nincs neve, ő csak úgy van. Legalább tudok vele magamban fantáziálni -nézett rám öntelten, mint aki tudja, hogy a markában vagyok. Még jobban magamhoz szorítottam és belesúgtam piercingekkel teletűzdelt fülébe.
- Nem akarod esetleg valóra váltani ezeket az álmaidat? -mély hangom hallatán megremegett, majd jólesően bújt közelebb.
- Nem tudom. Lehet.
- Igen! Én szívesen lennék a te nagy, erős férfid, akivel kedvedre szexelhetsz!
- Nos megpróbálhatjuk -suttogta számra. Szemeimet lehunyva közeledtem negédes ajkaihoz.
BAM!!! BAM!!! Hallatszott a bejárat felől. Az ütő is megállt bennem, de aztán rájöttem, hogy az ajtó zárva van és csak Jimin tudja kinyitni. Ő pedig lassan lemászott rólam, majd puha köntösét magára vonva nyitott ajtót.
- R-Regina? Hát te?
- Ennél jobban is örülhetnél nekem -nézett Jiminre csalódottan.
- Jó, jó, bocsi. Csak pont a legrosszabbkor érkeztél -feszengett a gazdim, majd rámpillantott.
- OoOoO, csak nem? -kérdezte Regina a szemöldökét huzogatva, és felém kezdett nézegetni.
- Nem! Még nem. Gyere be!
- Jaa, nem kell, ha nem értek rá.
- Igen Jimin! -szóltam oda én is.- Nem kell, ha nem érünk rá -nyomatékosítottam a nem szót.
- Ugyan, semmi baj. Átjövök holnap. Rendben?
- Szuper. Köszi Regi!
- Nincs mit. Szia Jungkook!
- Hello -azzal távozott. Gyorsan jött, gyorsan ment.
Jimin bezárta az ajtót, aztán felém fordulva fújta ki a levegőt.
- Kookie, én szerintem megyek és veszek egy forró fürdőt. Ha akarod, velem tarthatsz.
- Ki nem hagynám! -pattantam fel az asztaltól.
Belibbentem utána a fürdőbe, és mire becsuktam az ajtót, Jimin már meztelenül állt előttem. Alaposan végigmértem vékony, ám kecses testét. Imádom. Imádom minden egyes porcikáját. Havas bőrét, vörös ajkait, csillogó, éjsötét szemeit, melyekben nem egyszer vesztem már el. Addig gyönyörködtem benne, hogy a kis szégyenlős elpirult előttem. Észbe kaptam és gyors levettem magamról azt a pár ruhadarabot, ami eddig testemet fedte. Bemászott a -már megtelt- kádba, én pedig vele szemben foglaltam helyet. Első dolgom volt, hogy kinyújtom a lábaimat, míg gazdám felhúzott térdekkel kuporgott a kád másik felében.
- Jimin! Gyere! Dőlj ide az ölembe! -mosolyogtam rá, mert kicsit zavaró volt, hogy én foglalom el a kád kétharmadát.
- Oké -motyogta édesen. Megfordult, majd fejét mellkasomra döntve merült a vízbe. Átkaroltam csöpp testét és erősen megszorongattam. Annyira jól esett, hogy a kezeim közt tudhattam ezt a varázslatos embert, aki a világot jelenti számomra, hogy az érzés egyszerűen leírhatatlan.
- Köszönöm -búgtam a hajába.
- Mit? -simult hozzám.
- Hogy vagy nekem. Köszönöm Jimin. Szeretlek -éreztem, hogy egy pillanatra megfeszül, aztán felém fordult s egy apró mosollyal válaszolt. 
  Csalódást éreztem. De hát ez természetes. Ki ne érezné, mikor bevallja valakinek hogy szerelmes belé és a válasz csak egy mosoly. Akkor mondaná, hogy ő nem viszonozza. Nem. Jimin még mindig nem szeret engem. Azért a hetero Jin-ért van oda, aki szinte nem is veszi észre őt. Csalódottan ölelgettem hát tovább.
  Nagyjából húsz percet ültünk a vízben teljes némaságban. Az egyetlen zaj a kád masszázs funkciója volt, ami végig bugyogott. Egyszer csak azt vettem észre, hogy elaludt az ölemben. Édesen szuszogott, habkönnyű teste pedig egyre lejjebb csúszott. Felhúztam, hogy meg ne fulladjon és megakadt a tekintetem péniszén. Ahogy ott lézengett a lábai között, mert senki nem törődött vele. Támadt egy nagyszerű ötletem, amivel elérhetem Jiminnél, hogy jobban vonzódjon hozzám. Kezeim közé vettem hímtagját, majd izgatni kezdtem azt. Lassan kezdtem, aztán egyre gyorsabb mozdulatokat végeztem, az ölemben pihenő férfi pedig halkan mocorgott. Leeresztettem a fürdővizet, és szembefordítottam magammal Jimint. Ő persze felébredt és értetlenül nézett rám. Én meg tovább vizslattam -már álló- farkát. A kis édes csak bámult, mire ágyékához hajoltam.
- Ju-Jungkook! Most mi van? -rebegte megszeppenve.
- Az van Jimin, hogy én most le foglak szopni -néztem fel rá elszántan.
- De v-várj egy kicsit-ahh! -nyögött kéjesen ,mikor végignyaltam hosszán. Megmarkolta vállaimat, úgy próbált eltolni engem, a legkevesebb sikerrel.
- Én aztán nem! -leheltem hímtagjára, majd makkját bekapva kezdtem szopogatni azt.
  Jimin az elején még csöndben volt, aztán szuszogni, lihegni kezdett, s végül nyögdécselésbe torkollott a mutatvány. Felpillantottam gyönyörű arcára, mely  az izgatottságtól, úgy vöröslött, akár egy eper. Vágytól izzó szemekkel mustrált, miközben bele-bele markolt bicepszembe.  Nyelvemmel körkörös mozdulatokat végeztem, a szemkontaktust egy pillanatra sem szakítva meg. Gyors mozdulattal kaptam be tövig, Jimin pedig szinte felsikított a gyönyörtől. Ütemesen bólogattam farkát nyeldekelve, néha felmordulva, hogy a rezgő hanggal kényeztessem péniszét. Szegény Chim jobbra-balra dobálta magát a hangos nyögések és elfolytott sikolyok közepette. Keményen feszítő hímvesszője csak úgy ontotta magából az előváladékot, így lucskos hangokat kiváltva fürgén mozgó számból. Éreztem, ahogy kicsi Jimin megremeg kezeim közt, miközben egyre jobban közelít a beteljesüléshez, én pedig gyorsítva a tempón buzdítottam, hogy minél hamarabb elélvezzen. Ekkor abbahagytam a műveletet és kieresztve őt a számból emeltem fel tekintetemet. Kéjmámortól elhomályosult ábrázata nekem, csak nekem könyörgött azért az édes kínért, amit egyedül én adhattam meg neki.
- Juh-Jungkook! Kérlek, ne hagyd abba! -kérte, én pedig ekkor vettem észre, hogy könnyek szöktek bűbájos szemeibe. 
- Ha elmegyünk kettesben vacsorázni, akkor kielégítelek.
- Hagyjál már! -nyafogta, de amikor látta, hogy nem engedek, magához próbált nyúlni. Persze nem hagytam neki; csuklóit megragadva tartottam távol saját testétől, amit természetesen nem nézett jó szemmel.
- Elmegyünk vacsorázni? -kérdeztem várakozóan.
- Áhh! Legyen. Csak kérlek hagyj elmenni!
- Oké -szóltam, s egy rögtönzött mozdulattal dőltem rá vágyakozó farkára.
Nyelvem azonnal akcióba lendült, szélsebesen szántottam végig merevedésén. Jimin egy másodpercre mintha leállt volna, ezt követően akárcsak villám csapott volna belé, hátát ellökte a kád falától, víztől csillogó szemei kidülledtek, vaskos ajkai közt megakadt a hang, ez is mind csak egy pillanat volt. Mélyről törő sikolyával karöltve engedte számba temérdek ondóját.
- Aaaaah!!! Jungkook! Ahh-haaaaah!
- Ez az, Jimin! Nyögd a nevemet! -vigyorogtam elégedetten.- Mmh -szívtam ki örökítőanyagának utolsó cseppjeit.
- Jézushom, Jungkook! Te egy szopóisten vagy -lehelte kielégülten.
- Örülök, hogy tetszett. De azért te is megmutathatnád, mire vagy képes azokkal az ajkakkal -pislantottam ágaskodó dárdámra. Arca ekkor feszültté vált és mimóza énjét előkapva dadogni kezdett.
- Én, öhh..izé, nem, vagyis izé...bocsi -sipította, majd kiugrott a kádból, és törölközőjét magára vonva futott ki a fürdőből.
Csodálatos. Ez nem volt elég neki. Hiába küszködöm, nem sikerül. Azon morfondíroztam, milyen módszert vessek még be, amikor észrevettem feszes dákómat, ami úgy állt, mint a cövek. Mit volt mit tenni, ujjaimmal kört formázva próbáltam minél gyorsabban kiverni, miközben az eszem végig a kéjelgő Jimin arcán járt.

Hello mindenki!
Nagyon sajnálom, hogy csak most hoztam újabb fejezetet, de mostanában tudtam átszellemülni rendesen az írásba. Ezt a részt @btswithluv97 segítségével készítettem, itt is meg szeretném köszönni a sok támogatást.
Remélem, hogy élvezhető volt az olvasmány és köszönöm, hogy időt szántál rá.

Funfact: a legtöbb sztorimat hajnal kettőkor írom egy adag bts fanart és egy szinonima szótár társaságában...

És mégvalami! Tervezek egy nagy átírást az egész történetre kiterjedően. Az esemény nem fog változni, csak egy picit megváltoztatom, hogy ne legyen egy darab szar.