Csak egy fangörl voltam

6. fejezet

Hátra fordultam, mire Theo kék szemeivel, és mosolyával találtam szembe magam.

-Sziaa...te...hogy hogy itt vagy?

-Ide járok...

-De neem...én is ide járok már pár éve, és még egyszer sem voltál itt..

-Ez az első alkalmam. Eddig máshol színészkedtem, de...mostmár itt.

-Értem...amúgy...

-Lisa most azonnal fejezed be a dumálást, vagy ha nem akarsz szerepelni akkor haza is lehet menni!-szólt rám Angela néni, mire inkább visszafordultam. Eléggé meglepődtem azon, hogy ő is ide jár, ugyanis arra számítottam a legkevésbé, hogy itt találkozunk majd.-Köszönöm. Most, hogy mindenki figyel elszeretném mondani a szereposztást. Elég sokáig gondolkodtam, hogy kit hova osszak be, főleg Belle-en, az egyik főszerepen kellett a legtöbbet agyalnom, de végül azért választottam azt bizonyos személyt akit mindjárt elárulok, hogy kicsoda, mivel külsőleg is nagyon hasonlít a karakterre. Lisa, ha elvállalod akkor örülnék ha te játszanád ezt a karaktert.-mondta Angela néni, mire nekem a szám is tátva maradt amikor meghallottam a nevem. A többiek már el is kezdtek tapsolni és gratulálni, és meg csak ültem egy helyben, könnyes szemekkel, és nem bírtam megszólalni. Sosem voltam még főszerepben. Voltak már nagyobb mellékszerepeim, de ilyen még sosem...

-Én...én...nagyon szépen köszönöm. Ez hatalmas megtiszteltetés nekem...én...nem tudom mit mondhatnék...-nyökögtem, miközben Anne megölelt.

-Akkor elvállalod?

-Persze! Köszönöm!

-Hát én ezt nem értem...azt hiszem ebből kiszállok, köszöntem szépen!-állt fel Ryna zaklatottan, és kisétált.

-Ryna! Neked adtam volna Mrs. Potts karakterét!-szólt utána Angela néni.

-Legyek egy dagi teáskanna? Most komolyan?! Ezt inkább kihagyom.-mondta, majd bevágta az ajtót, és elment. Anne-val egymásra mosolyogtunk, majd elnevettük magunkat.

-Gratulálok Lisa! Tényleg illik hozzád a szerep...márcsak a jelző miatt is a címben...

-Köszi!-válaszoltam neki nevetve. Pár másodperccel később aztán le is esett, hogy hogy értette..."a jelző miatt..." Szépség és a szörnyeteg. Szépség. Na várjunk...miiivaaan?! Amikor ezt realizáltam magamban megint rák vörös lettem, és inkább nem néztem megint hátra rá.

-Mondanám akkor tovább! A szörnyeteg, azaz Ádám herceg úgy döntöttem Eric te leszel.-az arckifejezés amit vágtam amikor meghallottam, hogy Eric-el leszek egy főszerepben azt hiszem mindent elárult. Ő az a srác a szakkörön akiért a legtöbb lány teljesen oda van, de mivel én nem vagyok olyan mint a legtöbb lány ezért engem egyáltalán nem ragadott meg se a személyisége, se a külseje. Túl sok bajom sincs vele mert még sosem beszélgettem vele, szóval teljesen közömbös nekem, de bevallom nem számítottam rá, hogy bármikor is együtt fogok játszani vele...

-Gaston lovag, aki megpróbálja Belle szívét meghódítani és legyőzni a szörnyeteget Theo lesz, ha elvállalod. Tudom, hogy még csak most jöttél, de láttam felvételeken, hogy nagyon tehetséges vagy, szóval ezt itt most meg is mutathatod, mert ez tényleg nem egy könnyű szerep.

-Óh rendben, persze hogy elvállalom! Köszönöm!-mondta Theo. Éreztem ahogy a hasam görcsbe rándul. Igaz, hogy ez nem főszerep de azért elég jelentős karakter ő is, és igaz, hogy ő a főgonosz de elég sok köze lesz hozzám a darabban...

-Wow, gratuu!-fordultam hátra hozzá mosolyogva.

-Köszi...mit szólsz ahhoz, hogy megakarlak majd hódítani Eric elől?-kérdezte érdeklődően, miközben a szemei körül megjelentek a nevető ráncai amitől nekem is automatikusan mosolyra húzódott a szám.

-Hmm...hát mivel tudom a sztori végét ezért sajnálom, de ez nem fog összejönni.-mondtam kimértem, és próbáltam nem elnevetni magam.

-Hé! Én nem is tudtam a végét! De tudod mit? Nem hiszek neked...majd meglátjuk sikerül-e.

-Legyen úgy!-mondtam, aztán kezet fogtunk. Angela néni elmondta az összes szerepet, aztán kiosztotta a szövegünket, amiből jövő hétre meg kell tanulnunk majdnem az egészet. Beszélt még arról, hogy körülbelül másfél hónapunk van összerakni a darabot, elmondta hogy egy másik városban is előadnánk, illetve beszélt a jelmezek beszerzéséről is. Ez a szakkör ma csak ennyiből állt, viszont nekem talán ez volt ebben az évben a legjobb az összes közül. Amikor véget ért, én még elmentem Anne-val a cuccaimért, és wc-re és csak azután léptünk ki a suliból. Viszont ami ott fogadott az rögtön eltörölte az eddigi vidám hangulatomat, ugyanis konkrétan 6 méterrel előttünk néztem végig, ahogy Theo csókolózik egy szőke hajú, számomra ismeretlen lánnyal.