Csak egy fangörl voltam

1. fejezet

Közeledik az év vége, ami nálunk egyet jelent a rengeteg nehéz vizsgával...Ez azért van mert év közben alig írunk dolgozatot, ezért félévkor és év végén a nyakunkba zúdulnak a vizsgák. Ma, mivel hétvége van, az egyik barátnőmmel, Candace-el elmegyünk shoppingolni, aztán kicsit tanulunk a vizsgákra. Ő igazából nekem az egyik legjobb barátnőm, de ez visszafelé sajnos nem hiszem hogy így van...ebben az évben eléggé eltávolodott tőlem, ami annak tudható be, hogy van egy új társaság ahova mindig eljár...Nem tudok erről sokat, mert nem szeretem ha erről beszél, de ma mindenképpen megakarom neki említeni, hogy hiányoznak vele a régi idők...amikor vele és Zoe-val (másik legjobb barátnőmmel) hármasban pizsi bulikat tartottunk, kibeszéltünk mindenkit, beégettük magunkat a Mekiben, és sorolhatnám még...De ma már minden megváltozott. -Lisa! Anya már százszor szólt hogy told le a segged, mert kész a kaja!-rontott be a szobámba Louis az öcsém. -Na ide figyelj te kis....-Mondjad csak mondjad.-mondta keresztbe tett kézzel, hogy direkt idegesítsen.-Tudod mit mondok? Azt, hogy még mindig nem jöhetsz be ide, szóval takarodj te kis óvodás!-üvöltöttem le a fejét, majd bevágtam az ajtót. Mondtam volna rá valami csúnyát is, de amilyen árulkodós, rögtön elmondaná anyáéknak és most pont egy fejmosás az ami nem hiányzik nekem. Miután bepakoltam a táskámba délutánra, lementem a konyhába, ahol a többiek már ebédeltek.-Lisa, hányszor mondtam neked hogy ne bántsd a kisöcsédet és hogy ne vágd be az ajtót?!-kérdezte anya eléggé idegesen. Louis a háttérben közben fogta a kezét, és eljátszotta, hogy sírt miattam. Amikor ránéztem rám vigyorgott, aztán folytatta a színészkedést. -Milyen kisöcsémet, 13 éves könyörgöm! És hozzá sem értem, miért mindig neki kell hinni?!-Láttam a köröm nyomodat a kezén. Viszont mostmár ülj le és egyél. Louikám nagyon fáj még?-Hát ilyen nincs...-fogtam a fejem. Hogy lehet valaki ekkora hazug mint az öcsém?? Esküszöm jobban színészkedik mint Finn Wolfhard. Na jó...nála azért senki sem jobb. Gyorsan betoltam a kaját, aztán siettem a pláza elé ahol megbeszéltük a találkozót Candace-el. Egy Calpurniás pulcsi, és egy fekete farmer volt rajtam, semmi extra. Körülbelül negyed órát vártam rá, aztán amikor éppen hívtam volna fel, megjelent az újdonsült barátjával kézenfogva, majd amikor meglátott engem egy csókkal elköszönt a pasijától, és odarohant hozzám. Kicsit gázul éreztem magam...