Mostmár eltelt 3 hónap , és van egy menyasszonyom. Bár Reni még mindig egyetemre jár (még két évig) a házasság nem gátolja a diplomája megszerzésében . Jó , még mindig kitűnő az átlaga , és ennek nagyon örülök . Az esküvőt már szervezi nekünk a menedzser (természetesen Dave) , mi csak a ruhát választjuk ki. Az esküvőt Magyarországon tartjuk meg a régi osztállyal , amikor Reninek tavaszi szünete van .
A napom egyenlőre normálisan kezdődött , addig , amíg fel nem keltem . Lementem a konyhába , ahol Reni nem sok jót rejtő arcát láttam . Amikor észre vett , mosolyt erőltetett szép pofijára , és úgy tett , mintha nem lenne semmi. De a mai napon többször láttam ezt az arckifejezést rajta , de semmit nem kérdeztem .
Majd a délután folyamán egyszer elment otthonról , és csak este ért haza. Nem szóltam neki , akkor sem , gondoltam majd elmondja . De nem tette .
Viszont hívtak minket az osztálytársai , és valamin nagyon sajnálkoztak vele . Aha , szóval iskolai probléma gondoltam először , utána viszont rádöbbentem , nem , ha az lenne , azt nem az osztályával beszélné meg . Hanem velem .
Nem bízik bennem , vagy csak nem rám tartozik ? Jobb lenne , ha a második variáció lenne . De olyan nincs . Na minden mindegy alapon azért bemegyek az egyetemre.Egyetem
Természetesen franciául beszéltem , de lefordítva így hangzott:
-Jó estét !
-Önnek is ! Ha jól tudom , ön nem az iskolánk tanulója . Miért jött?
-Érdeklődni szeretnék , bizonyos Rentai Renátáról és az osztályáról .
-Náluk , ha jól tudom , szerintem az említett személy , de nem biztos , abból az osztályból valaki kihagy pár évet , és utána egy másik osztályban folytatja a tanulmányait .
-Értem és köszönöm hogy fogadott.Viszont látásra , jó éjt.
-Önnek is.Ezek után hazamentem , és ágyba bújtam .
YOU ARE READING
Szent Johanna gimi után Cortezről
Teen FictionTudom,hogy őrültnek gondoltok azért mert naplót írok , de nincs mese , mert minap találkoztam Renivel , és most én is ês Vera is rámolunk , szóval pakolunk.De kezdjük az elején. Szóval boldogan éltünk Renivel , de akkor jöttek a szüleim , és hozták...