A Pál utcai fiúk preferences&szösszenetek[SZÖSSZENETET LEHET KÉRNI]

Amikor Először Lát Sírni

Bevezetőnek annyit, hogy feltehetőleg elég hosszú rész lesz.

Nemecsek: az egyik nap egy olyan dogára kaptál egyest, amire amúgy nagyon sokat készültél, így kicsengőkor elsőként hagytad el a termet. Az udvaron egy nagyon félreeső helyen ültél le.

Ennek ellenére hamar megtalált. Csendben leült melléd, és mikor látta, hogy tényleg nagyon szomorú vagy, megölelt.

- Ne félj, hamar kijavítod. - próbált javítani a hangulatodon.

- Nem olyan biztos az. Hétvégenként azért nem tudunk találkozni, mert mindig annyira tanulok, de egyszerűen nem megy! - fakadtál ki könnyes szemmel.

- Majd valahogy megoldjuk. Tanulunk együtt, ha kell.

---

Boka: egyik nap te értél leghamarabb a grundra. Fel akartál mászni az egyik farakársa, mert kíváncsi voltál a kilátásra, de valahol félúton rosszul léptél, és szép nagyot estél. Nem vagy olyan sírós fajta, de ez nagyon fájt.

Szerencsére a fiúk hamar megérkeztek, és mikor Boka meglátta, hogy ott kuporogsz az egyik farakás tövében, rögtön odasietett hozzád.

- Jaj, te. - mondta kedvesen, majd megölelt.

- Legközelebb ne engedd, hogy egyedül jöjjek. - törölted meg az arcod halványan mosolyogva.

---

Csele: az egyik versenyed után történt, mikor végre nyertél, úgyhogy ez ilyen öröm sírás volt. Eleinte meglepett volt, mert nem tudta, hogy mi a baj, ezért igyekezett megnyugtatni, de végül nevetve megpusziltad, és nevetve elmagyaráztad, hogy nagyon örülsz.

---

Áts Feri: a szüleid már sokadik alkalommal veszekedtek, így elsiettél otthonról, egyenesen Ferihez, mert most ő kellett neked, tekintve, hogy tudja milyen ez az egész.

Félúton teljesen véletlen összefutottatok. El se tudta képzelni, mi borított ki ennyre, ezért elsétáltatok hozzá, és ott elmesélted a történteket, mire megölelt, és megnyugtatott, hogy bármi baj van, neki elmondhatod.

---

Pásztor Márk: akkor látott sírni, mikor másodjára találkoztatok.