A zokogó majom

Ne hazudj Koko!

Senki sem hibátlan.
Ezzel mentegetőzik mindenki. De mi van, ha tényleg van ebben valami.
Egy olyan dologra gondolok ami születésünk pillanatában még nincs jelen. De ahogy idősödünk, egyre inkább
érezhető a jelenléte. Ez a bűn. Tisztán születünk, nincsenek rossz gondolatink az emberekről
nincsen bennünk harag, félünk mindentől és mindenkitől, de nem akarunk ártani senkinek sem.
És ahogy múlnak az évek, egyre gonoszabbá válunk mi is.
A kis gyerekek csúfolják a kövér kisfiút az óvodában, a suliban kiközösítenek valakit, mert nem olyan mint a többiek.
Hazudunk, tagadunk, összetörünk életeket, becsapjuk a legjobb barátunkat, és magunkat is.
Miért válunk egyre sötétebbé és gonoszabbá?
Erre a kérdésre, talán  a világ egyik leghíresebb gorillája Koko adhat választ.
Koko azzal vált világszerte ismerté, hogy tökéletesen tud kommunikálni az emberekkel az amerikai jelnyelv segítségével.
Koko az elmúlt harminc évben az emberi jelbeszéd elsajátításában magasabb szintre ért el, mint bármely más állat.
A gorilla jelenleg mintegy 1000 fogalom jelét képes hibátlanul használni, és megközelítőleg 2000 angol szót ért meg.
Azonban egy nap történt egy furcsa esemény. Koko széttörte a mosdókagylót és mikor felelősségre vonta a gondozója, Koko
azt hazudta, hogy nem ő hanem a szobában lévő kiscica tehet mindenről.
Ez az eset arra mutat rá hogy a magasabb intelligencia nélkülözhetetlen velejárója a bűn is.
Kokó a kutatók szerint azért folyamodott hazugsághoz, hogy megóvja magát a tettei negatív következményeitől, ezért ez cselekedett betudható egy védekező mechanizmusnak is a részéről. Talán az első hazugságunk  is így született, de rájöttünk, hogy nem csupán védelemre használhatjuk, hanem az önös érdekeinket érvényesítésére is. De nem csak az állatok hanem a csecsemők is hazudnak, manapság  már azt is tudjuk, hogy a kisbabák 6 hónapos kor körül már nem azért sírnak, mert éhesek vagy fáj valamelyük, hanem azért, hogy felhívják magukra a figyelmet és hogy foglalkozzanak velük.
Sajnos ahogy telik idő az ember lelke egyre sötétebb lesz. A kis hazugságokból egyre nagyobbak lesznek, a kis csínytevések is egyre komolyabbá válnak. Ráébredünk arra, hogy a tetteink olyan következményekkel is járhatnak, amit már soha többé nem tudunk jóvá tenni.

Nem lehetünk tökéletesek, ne is azért élj hogy azzá válj, csupán arra kérlek, hogy mielött mutogatni kezdenél másokra, nézd meg, hogy a te kezeid tiszták-e?