-Felicia Hugens, ebben a pár órában jobban megismertél mint bárki aki ismer valamennyire is.
-Mason.. Ez hogyan értsem?
-Ahogy akarod Vöröske.
Odahajolt hozzám majd egy csókot nyomott a számra. Elképesztő élmény volt. Azt hiszem életemben először szerelmes lettem. Nagy hiba volt.
Elhajoltunk egymástól majd egymás szemébe néztünk. -Mason Andrews. Köszönöm.
-Mégis mit?
-Életem első csókját.
-Ez volt az első? -döbbent le Adhatok még egyet?
Bár ne engedtem volna. De valami furcsa erő magával ragadott.
Újra megcsókolt. Majd megölelt. Arra eszméltem fel hogy a parkban sötétség uralkodik.
-Mason, lassan mennem kell. Felhívhatlak?
-Őszintén Felicia, én most fognálak és elhúznék veled Bedfordból, de nem lehet. Megelégszem egy hívással de remélem nem az a határ. -majd kacsinott
-Elhúznék mindenki elől csak hogy ne lássam az emberek sajnálom tekinteteit. De nekem ezzel kell élnem. És még valamit meg kell hogy köszönjek neked Mason. Nekem most te vagy az egyetlen barátom.
Bár csak a barátság lett volna minden. Vagy kevesebb.
-Remélem idővel közelebb kerülünk egymáshoz és nem egy barátod leszek hanem a barátod.
Rámosolygtam majd elindultam a korház kis fehér ajtaja felé majd felmentem a kórterembe. Fáradt voltam már szóval inkább leültem az ágyra. Ilyenkor a lányok általában felhívják a legjobb barátnőjüket, de nem sajnos ilyenem nincs.
Odaballagtam a kis kék keretes tükrömhöz amit képek szegélyezik. Kibontottam a hajam. Megfésültem, majd átöltöztem a pizsamában.
Egy ideig csak feküdtem az ágyamon én gondolgoztam. Mi mást tehettem volna? Holnap lesz egy kontroll és utána haza engednek. Nem bírom ki a következő találkozásig.
Elmentem arra a találkára. Bár ne tettem volna.
De ezután vajon mit lesz.? Járni fogunk? Egyáltalán ez hogyan megy? Ahj. Bárcsak lenne egy barátnőm. Az anyukámal nem fogok ilyet megbeszélni.
Bár úgy tettem volna.
Kinyitottam a táskám amit már több éve viszek a korházba. Egy öreg fila táska. Kivettem belőle a szintén ősrégi fülhalgatóm. Én olyan vagyok aki mi de dolgot rongyosig használ csak utána cseréli le.
Bedugtam a telefonomba majd elindítottam a kedvenc lejátszási listám spotifyon.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Csak feküdtem és halgattam. Még azokat a zenéket is végighalgattam amiket csak helykitöltőnek tettem bele mint például Birdy-Skinny love Ruth b-Superficial love
Riktán vagyok ilyen nyugodt és boldog de most igenis az vagyok. Nagyon ritkán adatik meg higy felhőtlenül boldognak tudom magam érezni. Az Atelectasia rengeteg mident elvett tőlem.
Sok embernek mutatom azt az oldalam amelyiket az emberek szeretnek. Miért? Mert elég sok sajnálást, elnézést kaptam. Ez az egyszerű válasz.
De mindennek van árnyoldala ahogy ennek is. Túl naívan vágtam bele egy olyan dologba ami számomra teljesen idegen. Sötétben tapogatózás. Ahogy elmeséltem gondolom sok olvasó lenne arra az egy csókra a helyembe.
Ebbe az az egy nagy hiba, hogy az az egy pici ártatlan csókocska megváltoztatta körülbelül az egész tinédzser korom.
Nagyon szépen köszönöm hogy ezt a részt is elolvastad. ❤
