Zsófi szemszöge:
Ultra fáradtan keltem, ráadásul mikor megnéztem az időt ki is derült hogy késésben vagyok. Miútán elmondtam egy áldozó szöveget amiért ilyen szerencsés vagyok gyorsan felkeltem és elkezdtem készülődni a suliba.
De hogy miért is voltam ilyen fáradt és szét szórt? Hihi... Tegnap Mikey elhívott a városba ahol amúgy össze találkoztunk Hannáékkal és egy kicsit a főtéren elbeszélgettük az időt meg beültünk egy kvzóba, szóval igen mire hazaértem fél egy volt. Tudom, ügyes vagyok kekszet nekem.
Mikor belenéztem a tükörbe úgy néztem ki mint akit kétszer ágyon csaptak egy lapáttal, szóval megint elmondtam egy áldozó szöveget és utána pedig tényleg össze szedtem magam és elindultam a suliba.
Mikor meg érkeztem egy kicsit már becsengettek, magyarul tíz perce ment az óra, szóval ismét egy áldozó szöveg kíséretében beléptem a terembe.- Elnézést a késésért!- mondtam majd mentem volna a helyemre, de a tanár megállított.
- Úgy látszik ez az osztály ma szokást csinál a késésből!- morgott. Nem nagyon értettem de mikor teljesen hátra fordultam hogy a helyem felé menjek akkor vettem észre hogy Hanna és Mikey is most pakol kifelé a padra. Leültem a helyemre majd próbáltam figyelni a tanárra, de valahogy mindig elvont a figyelmem hogy egy galamb folyamatosan oda repül az ablak párknyra és néz befelé, ami eléggé para volt ha úgy nézzük.
- Zsófia megkérdezhetem, hogy miért is néz ki folyamatosan az ablakon?- szólított fel a tanár.
- Itt egy galamb!- mutattam az állatra, mire mindenki elkezdett nevetni. - De, nem most komolyan!
- Akkor zavarja el!- emelte fel a hangját a tanár. Hát gondoltam, ő kért rá akkor miért is ne. Rá csaptam egy akkorát az üvegre hogy a felette lévő nagy ablak kinyílt.
- Azt a... - motyogta mögöttem Mikey csodálkozva, de a galamb még mindig nem ment el, szóval megint rácsaptam mire a dísz is leesett róla amit három celuksszal biztosítottak. Ránéztem a tanárra aki kitágult szemmel nézett rám majd megint az állatra néztem mivel igen még mindig ott volt, de most egyre furábban nézett be az ablakon.
- Ez nem akar el menni!- néztem csodálkozva mire elindult Mikey felé az ablak párknyon.
- Menj már innen! Még vagy húzatva?- nézett a galambra.- Ez kajak félelmetes!
- Na ebből... - kezdett bele a tanár de valaki közbe szólt.
- Ez úgy néz mint egy gyilkos galamb!- mondta Hanna.
- Most hogy mondod kajak!- fordultam oda hozzá. Teljesen elfeletkeztünk róla hogy hahó órán vagyunk, szóval mi így nem zavartattuk magunkat elkezdünk beszélgetni.
- Ide vonzod a galambokat!- nevetett Mikey.
- Nem is tudom most kinél áll ott!- mutattam a galambra mosolyogva.
- Igazából szerintem mind a ketten vonzátok!- nevetett Hanna.
- Mi vagyunk a galamb vonzók!- nevettem.
- Galamb vonzók?- akadt ki Mikey egy röhögő görcsöt kapva lehajolt a padra majd úgy nevetett.
- Na ebből tényleg elég!- kiáltott a tanár, de még Mikey mindig nevetett ráadásul hangosan. - Mit képzeltek? Késtek óráról, utána még elnevezítek magatokat galamb vonzóknak aminek ráadásul semmi értelme?- akadt ki teljesen mire Mikey ha lehetett egyáltalán, még nagyobb nevetésben tört ki.
- Mondja ki mégegyszer, hogy galmb vonzók!- mondta fuldokolva a nevetéstől. A tanár furán nézett rá.
- Galam...- mondta majd észbe kapott.- Hülyét akartok csinálni a tanárból? Adok én nektek! Mind a hárman ki az ellenőrzőtöket a pad szélre!
- És mit fog beírni? Azt hogy elnevezték magukat az órán galamb vonzóknak?- nevetett Mikey.
- Had kérdezzem meg, te fogyasztották valami alkohol a suli kezdés előtt vagy valami fűt?- kérdezte komoran a tanár. Mindenki elkezdett nevetni majd mikor már nagyjából abba hagyták kicsengettek, szóval elment az első óra.
- Komoly ezen nevetsz? Galamb vonzók?- ment oda hozzá Márk.
- Igen--nevetett tovább.
- Ez hülye!- mondta.
- Idióta!- szólt vissza Mikey.
- Elme intézetbe való!- mondta Márk mire Lucának kitágult a szeme.
- Az elmegyógy intézet!- javította ki.
- Akkor az! Elmegyógy intézetbe való!
- Sügér!
- Hárpia!
- Majom!
- Szarvasbogár!
- Tiszta idióta!- mondta Mikey majd Luca nem bírta tovább.
- Elhalgatnátok végre? Eszem elmegy!- akadt ki- Mint az idióta és a többi jelző illik rátok! Mint hármótokra!- mutatott Tomira is aki csak nevetve nézte a civakodást.
- Mi? Most miért? Meg sem szólaltam!- mondta csodálkozva.
- Attól még rád is vonatkozik!- mondta Luca.- Nőjetek fel végre!
- Ez kajak a csajod?- hajolt oda Márkhoz Tomi.
- Nem már szakítottam vele!- mondta félválról.
- Ne igaz, én szakítottam veled!- szidta le Luca. És ekkor elkezdődött egy vitatkozás.
- Nem is!
- De!
- Nem!
- De!
- Nem!
- Mondom hogy de!- mondta ellentmondás ne tűrő hangnemben.
- Jó akkor de!- fintorgott Márk majd leült a helyére.
Délután megnéztük a foci edzést, majd utána Hannával elmentünk a városba mivel volt egy kis elintézni valónak szóval jah, elmentünk egy könyvtárba mert mi nem a suliból veszünk ki könyvet, meg még bementünk egy boltba, szóval igen. Utána hazamentem és tanultam egy kicsit majd néztem egy filmet.
Sziasztok! Egy kicsit megkésve de itt a 28.rész. Remélem tetszik! Nem sokára hozom a kövi részt! ❤️
Csokoládés süti
YOU ARE READING
Maffia
FanfictionKettő lánynak egyből megváltozik az élete ugyan is az osztályunkba jön három titokzatos fiú. Ha érdekel a sztori olvas bele! 😊