[Could not come up with a title] (Jansti)

1

Mondtam már, hogy rühelltem az évkezdést? És ezen belül még jobban gyűlöltem az évnyitókat? Nem? Akkor most mondom.

Gyűlöltem az évnyitókat.

A hatalmas embertömegben, nyárias melegben az iskolaudvar közepén összenyomorgatva álltam és vártam, hogy vége legyen az igazgató beszédének, és végre, ezen a tikkasztó pénteki napon kinyögje, hogy "blablabla, és ezennel a 2006-os tanévet megnyitom". De valahogy ez a pillanat nem akaródzott eljönni.
Borzasztó érzés volt egy szál, az izzadságtól már csuromvizes fehér ingben álldogálni a tűző napon és úgy lihegni, mint egy kutya, miközben arra koncentráltam, hogy ne essek össze ott helyben.

"Hé, öreg! Tessék." -bökdösött meg valami hideg a hátam közepén. Hátrafordultam és hálásan elvettem Tomitól az üveg vizet, amivel az előbb piszkált. Belekortyoltam párat, majd visszaadtam neki a hűvös nektárt. Beletúrva homlokomra tapadt fekete tincseimbe visszafordultam hozzá és magam mellé húztam őt, nem törődve az eddig mellettem állók felszisszenéseivel.
"Kösz, haver." -mosolyogtam felé intézve mondatomat. Egyet legyintett kezével.
"Ezért vannak a bratyók, nem?" -vigyorgott vissza.
De, erre vannak az általános sulitól kezdve egészen a kilencedik osztályig tartó barátok.
"Hehe... figyelj, MSN-en nem is meséltél a nyaradról. Mit csináltál szinte egész augusztusban? Alig láttalak!" -suttogtam, ügyelve arra, hogy ne szóljanak ránk a tanárok.
"Nagyon semmit. Mutter táborba küldött anélkül, hogy megkérdezte volna, akarok-e menni. Azzal az indokkal, hogy 'Nem csak videojátékoznom kéne!'. Igazából nem is volt olyan rossz. Összeismerkedtem két itteni sráccal, majd bemutatlak nekik!" -mesélte izgatottan.

"Kik azok? Velünk egy idősek? Idejárnak?"
"Ahj, hogy nem bírod kivárni..." -sóhajtott egyet boldogan, majd feltűnésmentesen a nagyokra mutatott.- "12-esek és igen, idejárnak. Barna, göndör haj és mellette szemüveg. Megvan?"
"Asszem meg..." -sasoltam erősen, majd amikor felbukkant egy göndör hajkorona, meg is találtam őket.- "Aha, megvan, Göndörke és Szemüveg."
"Istinek hívják 'Göndörkét', Balázsnak 'Szemüveget'. Csakhogy ne úgy menj oda hozzájuk, hogy leégeted magad."
"Rendben, rendben." -intettem le mosolyogva.

"És ezennel a 2006/2007-es tanévet megnyitom." -hangzott föl szinte a semmiből valamelyik hangszórón keresztül a világmegváltó mondat. Mindenki befelé vette az irányt, mi viszont kint maradtunk még. Majd ha a tömeg eltűnt, mi is bemegyünk, gondoltuk. Az új osztálytermünket tudtuk, hol van, hála a nyár végi iskola-körútnak, amit az osztályunknak tartottak. Ahogy láttam, Isti és Balázs is úgy döntött, hátrébb maradnak, így Tomit követve odasétáltam hozzájuk.
"Cső-cső!" -köszönt mosolyogva Isti és felnyújtotta pracliját egy pacsira Tomitól, aki hezitálás nélkül belecsapott, majd ugyanezt megismételték Balázzsal is.
"Sziasztok! Unalmas volt a nyár nélkülem?" -nevetett feléjük barna hajú barátom.
"Az, te hülye." -vigyorgott vissza Isti, majd érdeklődve felém nézett- "Ki a kis barátod?"
"Óh, persze. Isti, Balázs, ő itt Jani. Jani: Isti és Balázs, de ezt már évnyitó alatt elmondtam neked." -hadarta el gyorsan Tomi.
"H-hali." -intettem félénken feléjük. 12-esek voltak, na, ilyenkor nem vagyok akkora Jani.
"Csövi!" -köszönt barátságosan Balázs, miközben Isti rokonszenves mosollyal egy "Szia."-t intézett felém.

"Azt hiszem, lassan mennünk kéne... suli után ráértek egy fagyizásra?" -kérdezte gyorsan Tomi.
"Asszem ja. Legalább kicsit jobban megismerhetjük Janit is." -mosolygott ismét felém Göndörke- "Mondjuk a főajtónál, fél egykor? Asszem délben elengednek minket."
"Príma. Ott tali! Gyere, Jani." -húzott Tomi magával.
"Jövök már, na! Sziasztok!" -integettem még feléjük, amit viszonoztak, majd elindultak egy másik bejárat felé. Gondolom arra közelebb volt az ő termük.

Futva értünk be újdonsült osztálytermünkbe, osztályfőnitől egy 'Sajnáljuk, vécén voltunk és eltévedtünk.' kifogással bocsánatért esedeztünk, majd egy üres páros padba egymás mellet helyet foglaltunk. Jól indult ez az év.