6.

386 21 0
                                    

Mikor felkapcsoltam a villanyt, olyan látvány fogadott amit nem akartam látni.SOHA.

-Elfogyott a rameeeeeeen-mondtam durcásan, és rácsaptam a homlokomra. Mindig szoktam elvitelre kérni, ha nincs más kaja otthon vagy későn érek haza, akkor legyen. Elfelejtettem reggel kérni. Annyira éhes vagyok pedig.

Odabotorkáltam a hűtőhöz és kirántottam az ajtaját. Volt benne egy kis húsleves amit még kettő hete kaptam Sakurától, megszánt vele mert akkor is ebben a helyzetben voltam. Szóval a levest elfelejthetem mert biztos romlott. Felcsillant a szemem mert ott volt mellette elfektetve egy barackos joghurt. A biztonság kedvéért, megnéztem a lejárati dátumot, de még volt 2 hete addig ameddig meg nem romlik.

Megvontam a vállam, fogtam egy kanalat és leültem vele a tv elé. Ez az egyetlen reményem, mivel tényleg nincs más ennivaló itthon. Felbontottam, majd bekapcsoltam a tv-t. Bekaptam az első falatatot, majd olyan gyorsan köptem ki hogy azt még Neptun is megirigyelné.

- Mi a........ - mondtam fintorogva, majd kihajítottam a kukába és ittam pár korty vizet.

Csípőre tettem a kezem, és elkezdtem gondolkozni azon hogy mi a jó istent csináljak. Minden bolt már zárva volt, nem tudok elmenni kajáért.

-Jóvan akkor éhenhalok!!!!! - mondtam dühösen. Holnap előbb felkelek és beugrok a rameneshez.

Ránéztem az órára ami 21:54-et mutatott. Ledőltem az ágyra mert holnap korán kell kelnem hogy beérjek még a dupla edzésre. "Csak nem fogok meghalni az éhségtől" - mondtam magamban, majd magamra húztam a takarót. Sokáig forgolódtam, mert nem tudtam sehogy sem elaludni. Egyfojtában a mai napon járt az eszem. Nem nagyon tudom meddig voltam ébren, de az utolsó idő amire emlékszem hogy az órán 1:21 volt.

Egy hangos csattanásra ilyedtem fel, majd ránéztem az órámra. 3:04." Ó istenem ez most komoly??" Felkeltettek a kis "minden rendben van" álmomból. Feltápászkodtam majd az ablakhoz léptem. Ki volt nyitva, mivel este szokott szellőzni a szobám. Körbekémleltem, majd a tetőn észrevettem egy bazi nagy madár szárnyát, ami éppen elrepül a másik irányba. Nem igazán láttam, de ült valaki rajta. Vagy inkább valakik.

Gyanusan visszahúztam a fejem, majd odasétáltam a villanykapcsolóhoz és felkattintottam. Az éles fény miatt hunyorognom kellett. Miután megszokta a szemem a fényt, odasétáltam az elzárt szekrényemhez és a nálam tartott kulcsal kinyitottam.
-Nane........ - csak ennyit birtam kinyögni mert teljesen lesokkolódtam. Ebben a szekrényben szoktam tartani az irataimat, és személyes holmiaimat. A papirok és az adataim fel voltak forgatva, és átnézve, pár hiányzott is közűlük. De....... Hogyan........ Eltüntek.

Nem érdekelve hogy hány óra van, teljes kétségbeesésemben, felkaptam pár ruhát magamra, és megfogtam a kulcsot. Bezártam az ajtót és elindultam a Hokagéhoz. Útközben még az eget kémleltem hátha megpillantom azt a bizonyos madarat, de semmi nyoma nem volt. Senki nem volt az utcán. Az emberek még nagyban aludtak. Az éppen felkelő nap gyönyörű volt, de most éppen nem ezzel foglalkoztam. Fel sem fogtam azt hogy mi történt. "NARUTO BETÖRTEK HOZZÁD" Fogalmam sem volt hogy ki lehetett. "És vajon összefügg a tegnapi furcsa dolgokkal??" - gondoltam magamban.

Észre sem vettem de már a torony lépcsőfokát szeltem. Meg sem fésülködtem csak kiviharzottam a házból. Na persze ez legyen a legnagyobb gondod, véletlenül sem az hogy betörtek hozzád. Felértem a folyosóra és az iroda felé vettem az irányt. Tsunade banyának ilyenkor már fent kell lennie mivel már korán kezdi a 'műszkot'. Ahogy odaértem, gyorsan kopogtam és máris benyitottam. A hokage az asztalán elterülve alutta az igazak álmát. Még a nyála is kifolyt a papirokra.

-Ehh fúj már-mondtam fintorogva. Na most aztán megint rám lesz dühös hogy felkeltettem. Nehezen lehet felkelteni de a tapasztalatom alapján van egy megoldás.

-TSUNADE BANYA AKCIÓ VAN A KOCSMÁBAN-ordítottam.

-Mi........ Hol...... Ki.......Megyeeeeeek- ugrott fel azonnal, és ahogy megkerülte az asztalt nem vette észre a papirkupacot így elesett benne.

-Istenem az évtized hülyéje-mormogtam.

Felkapartam a banyát a földről és elengettem a kezét.

-Naruto, te vagy az?? Vigyél a kocsmába-dadogta félig álmosan.

Tudtam hogy magánál van mert ha nem józan, az nem ilyen. Már tisztán ismertem minden oldalát. Kb 5 perc után már válaszolóképes volt, így elmeséltem a hajnalkor történteket.

-Hát ez...... reggelhez képest nem valami bíztató-mondta majd odasétált az ablakhoz. A felkelő nap megvilágította a házakat és utcákat. Az álmos emberek görnyedve indultak meg a piacra vagy boltokba. Hétvége volt így nem sok ember kelt korán. Kivéve aki küldetésre ment.

- Fogalmam sincs hogy ki volt és miért, de ez borzasztó-sóhajtottam és odasétáltam mellé.

-Ezt nem most akartam elmondani neked, de ha már ilyenek történnek akkor már idelye lenne. Naruto, ugye tudod hogy éppenséggel nagyon is célpont vagy az Akatsukinak és lehet hogy Orochimarunak is. Azt még nem tudom. Tegnap pár ismeretlen ninját láttak a közeli erdőben. Nem tudták megállapítani hogy kik voltak. Most fiam, nagyon nagy gáz van. Tartsd nyitva szemed, és ne menj Konohán kívülre, mert akkor könnyű préda leszel nekik. Ha téged elrabolnak, az egyenlő a katsztrófával. Az akatsuki bijukra vadászik és ha kiszívják az erődet akkor te....... meghalsz. Az ellenség erejét ismerve, még Kakashi sem tudná egyiket sem legyőzni. - mondta komoran.

-Rendben Tsunade, figyelni fogok és ha van valami idejövök.-mondtam lehajtva a fejem, és kisétáltam az irodából. Mikor kiléptem az ajtón, nekidőltem és lecsúsztam gugolásba. A hajamba túrtam a kezem és összeszorítottam a fogam. Azért ennyire nem mértem fel a helyzetet. Ez....... kicsit sem vicces.

Feláltam és a gondolataimba merülve elindultam hazafele. 6:45 volt úgyhogy be kellett pakolnom edzésre, és beugranom a ramenes standhoz. Imádkoztam hogy útközben ne találkozzak össze senkivel, mert nem volt kedvem a gondjaimat mesélgetni.
Mikor a házhoz értem, felbaktattam a lépcsőn és benyitottam. Bedobtam pár cuccot edzésre, és már indultam is a kajáért. Gyorsan kértem hármat elvitelre és elindultam a találkozó helyre, ahol már elég sok alkalommal összefutottam a skacokkal. Csak az az egy gond hogy Sasukéra is emlékeztet.

Ott voltam tíz percel elötte, és majdnem Sakurával egyidőben érkeztem.

-Szia Naruto-köszönt mosolyogva.

Átlagos edzős ruha volt rajta ami egy térdnadrágból, egy rövidújjúból és egy adidas cipőből állt. Hátán egy kistáska volt, felkészülve a négy óra edzésre. Haját egy kendővel kötötte fel, hogy ne lógjon a szemébe.

-Szia-köszöntem és az arcomra eröltettem egy mosolyt. Igaz hogy hamis volt, de senki nem vette volna észre. Hátha az edzéssel kicsit kikapcsolhatom az agyam. Meg hát a gyakorlás sose árt.

(((Huh jó hosszú rész lett😮😂na ilyen amikor jönnek az ötletek😂😝)))
Esetleg ha úgy gondoljátok akkor adhattok tanácsot és megpróbálom megvalósítani
Itt a megígért kép👇❤️

(((Huh jó hosszú rész lett😮😂na ilyen amikor jönnek az ötletek😂😝))) Esetleg ha úgy gondoljátok akkor adhattok tanácsot és megpróbálom megvalósítaniItt a megígért kép👇❤️

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Utunk A Végtelenbe...... Where stories live. Discover now