Dear NamJoon | NamGi

|12|

2019. 07.01.

Rég volt, nemde? Oh, de még mennyire... Még színtisztán emlékeimben él gyermeki nevetése, gumi-mosolya, apró lénye, s szemei, ahogy rám néztek. Naív és vak voltam... Nem vettem észre az értéket az életemben. De mégis mit vártunk? Gyerek voltam... 

Azt a dátumot sosem fogom elfelejteni. 

Soha.

Őszínte szívemből szerettem. És szeretem a mai napig... Ostoba voltam, hogy nem vettem észre.. Gyűlölöm magam ez végedt... 

Tudod... Nagyon fura abba a Könyvbe írni, amiben Te lezártad az életed.. Sírok, mégis mosolygok. A sok negatívum ellenére, rengeteg boldog emlékünk van, amire örökké örömmel fogok vissza gondolni. 

Azt kérted legyek boldog, legyen családom. Össze jöttünk Jinnel. Furcsa, nem? Mint ég- és föld, olyanok vagyunk. De ennek ellenére szeretjük egymást. Tervezem eljegyezni, de még fiatal vagyok hozzá.. Ő huszonegy, én pedig tizenkilenc. Várni szeretnék még ezzel egy kicsit. 

Mesélek egy kicsit a többiekről is.:

HoSeok szakított TaeHyung nővérével és együtt van JiMinnel. Fura, nem? Kb mindenki a baráti körüngből jött össze valakivel. JeongGukék is együtt vannak még, Gukie el is jegyezte Taet. Tényleg egymásnak lettek teremtve, mint ahogy mondtad..

Rengeteget tanultam tőled, a tudtod nélkül. Mindig újra olvasom a Naplód, tanulmányozom a kézírásod, és az eset óta hiába olvastam már kismilliószor, mindig meg tudsz lepni valamivel. Megtanultam, hogy a szeretet a legnagyobb kincs, oda tudok figyelni az apró dolgokra és a hatásodra Psichológusnak készülök. Igaz, az esetlenségem még mindig megvan, de bízom abban, hogy remek leszek. Szeretnélek büszkévé tenni. Szeretném, hogy mosolyogj odafennt. 

A temetésed után az apukád úgy döntött, hogy a cuccaid egy részét nekem adja. Könyvek, ékszerek, pár ruhadarab és még néhány személyesebb tárgy, köztük a Naplód. 

Az a fekete gyűrű, amit akkor felhúztam az ujjadra... Én raktam le arra a padra. Kíváncsi voltam a reakciódra. Azóta a párja az ujjamon díszeleg, a tied pedig a vitrinben foglalt helyet a fülbevalóid és a naplód végleges helye mellett. 

Ssem említetted, hogy Rákos vagy. Apukád mesélte, s nem sokkal később a Naplódban is olvastam erről... Ha ezt tudom... Jobban vigyázok rád..! 
Mondanám, hogy így keesebbet szenedtél, de sajnos nem... De így már értem, miért viccelődtél azzal, hogy mástól hullik ki a hajad és nem a festéstől.. 

Igen, akkor nevettem... Rá kellett volna kérdeznem miért mondod ezeket, de sosem tettem... 

Rengeteget sírtam és sírok azóta is... Hiányzol, szörnyen... Amikor rád találtam, azt gondoltam én is utánad megyek. Veled szeretnék lenni, de nem teszem. Nem tudnám és már nem is akarom megtenni. Vannak céljaim, s köztük vannak a tieid is. Rengeteget jótékonykodok azóta és Holly is megbarátkozott már velünk. Elkezdtem zongorázni, Jin azt mondta, hogy remek vagyok. De sosem érhetek fel hozzád. 

Sosem akartál szuperhős vagy példakép lenni. Ennek ellenére mindkettőnek tartanak. Nevetnél, hogy mennyi buta pletyka szól arról, hogy valójában nem is te tetted ezeket magaddal. 
Akik pedig zaklattak... Nos, velük nem tudom mi van. Hallottak rólad, de nemtudom, hogy észre vettek-e. Azt tudom, hogy egy-kettő javítóintézetben van a tetteik miatt. 

Rengeteggel verekedtem. Meg is maradtak a nyomaik, de büszkén nézem végig őket minden egyes este fürdésnél. 

Jin sosem érezte azt, hogy ez sok lenne a részemről. Megérti és nem hagy el, mert tudja, hogy szeretem. Be kell vallanom, mindkettőtöket ugyan olyan odaadással szeretem.. Segített átvészelni az első időszakot, amiért rettenetesen hálás agyok neki. Ha Ő, és a többiek nincsenek, már lehet én sem lennék... 

És hogy ez miért lett kiadatva? Nos, kedves olvasó... Ha te is depresszióban szenvedsz, vagy esetleg egy barátod, kérlek szólj valakinek. Minden "gyógyítható", csak akarat és elszántság kell hozzá. Sose érezzétek magatokat egyedül. Ha mégis, én akkor is ott leszek nektek. Tudom, hogy nem ismerjük egymást. Legalábbis a döntő többségeteket nem. Viszont szeretném, ha mindenki elfogadná a másikat és önmagát. Mindenki úgy gyönyörű, ahogy van. Ne törődjetek senkivel, ne adjatok senki véleményére. 

Utolsó üzenet? 

BbyBoy/NamJoon: Fighti|

[Delete]

BbyBoy/NamJoon: Szeretlek!

Page: 100-104

És hogy mi a tanulság? 

Nos... Ezt neked kell tudnod. Gondolkozz el ezen, kérlek.

❝A könyv Min Yoon Giról szól, kinek Kim Nam Joon naplójából egy tizenegy fejezetes könyvet készített, melynek tizenkettedik fejezete Ő maga volt. Nam Joon rengeteg oldalt kihagyott, hogy a magánélet-érzés megmaradjon, illetve Yoon Gi bejegyzései néha túlfűtöttek voltak szexualitással. Rengeteg lap össze volt ragasztva, melyeket ugyan Nam elolvasott, de a könyvben még csak említés sem esett róluk. 

S mi van azzal a levéllel? 

Talán egyszer, egy folytatásban kiderül.❞

Last.

BbyBoy©

Writhing: 2018.11.30. - 2019.06.29.

Publishing: 2019.02.04. - 2019.07.01.