Spidy as my lover {TaeKook}

Chapter: Five

Jungkook prov.

Holt nyugodtan készülődtem életem legelső randevújára, amikor megrezdült a telefonom. Nagy mosollyal nyúlok a készülékért, rémelve, hogy Taehyung írt. Viszont amikor meglátom Jimin chatfejét egy kicsit alább hagy a mosolyom. Megnyitom a beszélgetést, és figyelmesen elolvasom az üzenetet.

Törpechpicc Seul plaza seonghwa boltja pok cuccban 3 betoro tae bajban van!!

Az ütő megáll bennem. Akkor ezekszerint három betörő megtámadta őket? És Taehyung bajban van? Oda kell mennem!

Kurva gyorsan téptem fel szekrényem ajtaját, hogy keressek valami olyan ruhát, amiben nem ismernek meg egykönnyen. A választásom egy sötétszürke kapucnis pullóverre esett, aminek volt egy vörös csík a mellkasán. Illetve, hogy méginkább ne ismerjen fel senki -főleg Taehyung- felvettem egy szájmaszkot. És mivel Marvel fan vagyok részben, pont pókemberlogós volt. Én meg a szerencsém. Haha.

Na de Taehyung! Azonnal lerohanok a lépcsőn magam mögött hagyva Jint, aki értetlenül tartja kezében az egyik fehér ingem.

- Hova rohansz, fiatal úr?!- kiabál utánam.

- Jiminnek nőiügyei vannak!- kiáltok vissza egy elfogadható hazúgságot miközben húzom a cipőmet.

- Nőügyei? És ő nem tudja, hogy az öccsével randizol?-

- Dehogyisnem! De nem szeretném Chimet elhanyagolni a szerelmem miatt!- mondom gondolkodás nélkül. Mikor realizálom mit is mondtam, egy kicsit elpirulok, de maszkomat gyorsan magamra kapva indulok kifelé az ajtón.

Kint már a hálóval küszködve jutok előrébb illetve néha egy egy oszlopnak neki, mivel nem volt sok időm gyakorolni. Viszont a hálóknak köszönhetően 14 perccel az üzenet megküldése után már az egyik szomszédos épületről figyelem, hogy mi is zajlik lent a Seonghwa boltban. Ha jól láttam 5 civil guggol lent a földön hátrakötött kézzel. 3 betörő és mellettük...Taehyung? Ezek az állatok meglőtték őt?? Lehuppanok az épületek közti sikátorba, majd megindulok a pláza felé.

- Izé.. Elnézést!- állítok meg egy fiatal lányt. A lány hátranéz rám, majd egy másodpercre félelem fut át az arcán. -Ne félj! Nem akarlak bántani! Csak meg szeretnélek kérni, hogy hívd a rendőröket és a mentősöket. A mögöttem lévő boltba betörtek és van egy sebesült.- böktem ujjammal a mögöttem lévő épületre, azaz Seonghwa boltjára. -Mondd meg nekik, hogy siessenek! Köszönöm!- mondom, majd válaszát meg sem várva indulok el a bezárt üvegajtó felé. Mivel acélbetétes bakancsot sikerült magamra húznom, egyszerüen töröm be az átlátszó anyagot, ami miatt a bent tartózkodók némi sokkot kapnak. Ezt kihasználva lefegyverezem a Taehyungot fogva tartót és egy hasba rúgással ki is ütöm egy időre. Hah, mire jó a 3 év judó!!

Arra viszont nem számítottam, hogy a másik kettő is nekem fog jönni, pedig ez természetes lett volna.. Az, aki középen állt, rámugorva elborult velem a földön, majd nem kímélve engem kezdett püfölni, míg a másik a társuk hoz sietett.

- Kölyök. Legközelebb ne próbálj meg hősködni!- köpi idegesen képembe a szavakat.

- Nem vagyok kölyök!!- lögöm le magamról, miközben egy hálócsíkot lövök rá. Visszarántom magamhoz és leterítem egy bal horgossal, aminek hatására a férfi kiterül. Végül a harmadikhoz fordulok, aki nem veszi észre, hogy kiütöttem a főnököt, így tovább foglalkozik az eszméletlen taggal. Könyökkel mérek egy ütést tarkójára, mire ő is összeesik. Na így kell leverni 3 betörőt!

- Köszönöm neked, hogy megmentetted a vásárlókat.- közeledik hozzám Seonghwa, miközben én összekötözöm egy hálóval a három jómadarat. Seonghwa leporolja márkás öltönyét, majd egy mosoly kíséretében kezet nyújt nekem. -Nem lehetek elég hálás azért, amit tettél!-