3. fejezet

23 1 1
                                    


Beszélgetésünk közepedte megérkeztek a szüleim.

-Itthon vagy Liza? Kié az a kocsi ami előttünk áll?

-Szia anyu fönt vagyunk a szobámba.

-Akkor megyek fel! - hallottuk a lépteit a lépcsőn. Majd benyitott. - Sziasztok! 

-Anyu ő itt Shawn. 

-Shawn Mendes - nyújtotta a kezét anyukám fele.

-Sasha Blacwood . Liza anyukája.

- Örülök a találkozásnak!

- És te Liza barátja vagy?

-Nem , még nem sajnos.- a második részt halkan motyogta. De én meghallottam úgyhogy elmosolyodtam. Ezt észrevette ő is és elpirult.

- Na akkor megyek is!- anyu kiment a szobámból és én ránéztem Shawnra. 

- De miért sajnos?- ő úgy tett mintha nem tudná miről beszélek.- miért sajnos?

-Nem értem mire gondolsz. Mennyire ütötted be a fejed , hogy halucinálsz? - akkor elgondolkodtam , hogy lehet tényleg halucinálok. Elkezdtem szédülni és megfogtam Shawn vállát de akkor elsötétedett minden .                                                                                                                                           

                               ---------------------------------------------------------

                                                                 SHAWN

Amikor Liza megfogta a vállam meglepődtem. Majd megláttam , hogy majd elesik. Akkor esett le hogy elájult. Hirtelen felkaptam és lefektettem az ágyra. Próbáltam ébresztgetni de nem nyitotta ki a szemét. Simogattam a kezét és egyszer csak megszorította a kezem.    

-Végre úgy megijesztettél!- magamhoz öleltem.

-Mi történt ? - kérdezte erőtlen hangon.

-Elájultál. Úgy 10 percig nem voltál magadnál. - hirtelen odakapott a tarkójához. A fájdalomtól egy grimaszt vágott és újra elájult. Leszaladtam a szüleihez és mondtam , hogy hívják a mentőket. Kérdezték miért de csak annyit mondtam , hogy Liza elájult és a többit majd elmondom . Míg megérkezett  a mentő lehoztam az emeletről és a kanapéra fektettem. Míg vártunk elmeséltem Danielt és , hogy mit csinált vele. Miközbe beszéltünk nem engedtem el Liza kezét. Nem fogom elengedni. Soha. Ha nem is szeret úgy mint én őt meg fogom védeni mindig. Liza más volt mint a többi lány akikkel együtt voltam valaha is. Ő megdobogtatta a szívem. Megérkezett a mentő . Mondták ,hogy 1 ember Lizával mehet a mentőbe. Liza anyukája ekkor felém fordult.

-Menj te Shawn. Láttam , hogy nézel rá. Nem akarod elengedni a kezét most se.- majd rámutatott a kezemre - Menj! - nagyon jól esett , hogy Lizával maradhattam . Megérkeztünk a kórházba bevitték Lizát egy kivizsgálóba. Leültem egy székre és lehajtottam a fejem. 

                              ------------------------------------------------------

                                                                  LIZA

Mikor felébredtem a sötétségből Shawn nem volt velem. Egy orvos világított a szemembe. Látta , hogy magamhoztértem és elmosolyodott.

- Emlékszel mi történt veled mielőtt elájultál vagy történt már ilyen korábban?

- Ma reggel nem ettem ittam ezért elájultam de utána rendesen ettem. Azután a volt barátom átjött hozzám kérdés nélkül. Pofonvágott és nekilökött a falnak ott egy kicsit megütöttem a fejem.

- Abban a pillanatban ájultál el amikor nekilökött a falnak?

- Nem utána Shawn segített mert felhívtam amikor megláttam a kocsit a házunk előtt. Elment a volt barátom és utána fél órára megszédültem majd feketeség.

- Rendben. Akkor tudom mi a baj. Enyhe agyrázkódásod van. Mellékhatása lehet orrvérzés néha szédülés de ha valami nagyobb baj van gyertek be azonnal. Most hazamehetsz pihend ki magad.

-Köszönöm a szüleim itt vannak?

- Egy fiú van veled akivel behoztak a mentősök. - Shawn. 

- Hol találom meg?

- Kint ül és vár.

-Köszönöm - felálltam és kimentem. Shawn ott ült az ajtó mellett és amikor meglátott szorosan magához ölelt 

Váratlan találkozás (S.M.)Onde histórias criam vida. Descubra agora