Solder eyes [Yuri On Ice next gen] |Befejezett|

2.fejezet

*Rosalia szemszög*

Már csak egy ugrás és a befejező póz és megvagyok
Ugrottam de elvétettem... a befejező póz nagyon gyengén nézett ki... térden állva könyörgöm az istenhez...
Utálom az Agapet de nem ismerek más műfajt

-Hát ez nagyon gyenge volt- hallottam meg egy srácnak a hangját de a hejett, hogy megnéztem volna csak hátradőltem a jégen és a lábam W alakban volt
-Nem mondod!
-Mióta vagy itt?
-20perce se
-Fáradt vagy?
-Nem
-Valami probléma a családdal?
-Nekedehez mi közöd?!- rántottam fel magam majd a W ülésből felálltam és odacsúszkáltam hozzá

Hirtelen megemelte az állam és közel hajolt hozzám
Csak centik választottak el egymástól
Az arcom egyre vörösebb árnyalatot vett

-Nyerni akarsz, nem igaz?- kérdezte egy elégedett mosollyal az arcán mire én ellöktem a kezét és pofánvágtam

Bementem a jég közepére reménykedve, hogy nem jön utánam
Csak reménykedtem
Átugrotta a korlátot és korcsolyával a lábán nekem jött
Neki estem a falnak őbpedig rám mászott

-ENGEDJ EL TE PEDOFIL ÁLLAT!!!- kiabáltam mire bejött Yuuko
-Ryu! Mit csinálsz!? Elmondjam ezt valamelyik apádnak?!
-Faszom!- leszált rólam majd lement a jégről- Csak ne szólj nekik erről kérlek!
-Jól vagy Rosalia?
-Igen...- felálltam és le indultam a jégről
-Rosalia! Neked vérzik valamid!- hátranéztem és vér foltokat hagytam magam után

Megtapogattam a tarkóm a hátam majd a fejem és a fém volt az ami vérzett... az a srác! Nekilökött a falnak és miatta vertem be a fejem!
A fejemet fogva mentem le a jégről majd úgy mentem el az öltözőbe
Elkezdtem átöltözni majd hirtelen egy hideg kezet éreztem meg a derekamon

-Tetszik amit látok- simított végig a derekamon majd megpuszilta a nyakam

Ez meg mit képzel magáról!? Bejön a női öltözőbe!? (Igazából nem tudom hogy a ott vannak e öltözők de mindegy)
Megfordultam és megpróbáltam pofánvágni de most elkapta a csuklómat

-Engedj el!- próbáltam leszedni a kezem
-Én csak játszani akarok egy kicsit- vigyorgott
-YUUKO!!!- sikítottam el magam már könnyezve
-Gyenge ribanc!- elengedett és kiment

Ahogy elengedte a csuklómat a földreestem
Mit akar ez tőlem?! Hány éves ez és honnan jött?!
Könnyezve össze voltam kuporodva póló nélkül a padlón
Teljesen tehetetlennek és gyengének érzem magam...
Yuuko bejött aggódva

-Mi történt?
-Az-az a srác.. megakart- megakart erőszakolni!
-Hogy mi!? Na ez nem ússza meg szárazon!

Yuuko odaadta a pólóm majd kiment
Átöltöztem sikeresen majd rendbe szedtem magam és elmentem
Mikor visszaértem csodálkoztak rajtam mert nem rég mentem el és az arcom piros volt

-Rosalia! Ilyen hamar vissza is értél?
-Igen mert itt felejtettem a... a... a telefonom...?
-Fura, pedig mikor elmentél akkor láttam nálad
-Az nem az volt hanem az... MP3 lejátszóm!
-Értem és vissza mész majd?
-NEM!- hopsz- vagyis, nem megyek vissza oda mert... mert bezártak!
-Értem

Az a nap unalmasan telt
Legfőképpen telefonoztam és a közösségi oldalakat néztem
Másnap úgy keltem mint ha az éjjel közepén kelnék fel, ez náluk déleleőtt
Álatlában kora hajnalban keltem volna mint szoktam de az itt nem kora hajnal hanem délután

-Rosalia! Felébredtél! Gondolom más az időzóna ahonnan jöttél
-Jó néhán órával eltér de azért bírom egyenlőre
-Ennek örülök! -mosolygott
-Tudok segíteni?
-Ha tudsz mosogatni akkor abban tudsz segíteni

Elmosogattam majd kaptam egy "pincér" feladatot
Nem ment annyira rosszul... csak kétszer ejtettem el a tálcát
A nap könnyűnek ígérkezett ezért elmentem futni és közben néhány mozdulatot táncoltam az üres utcákon
Hirtelen megláttam egy női alakot aki egyhelyben állt és engem nézett nem tudom de szerintem vár valakit
Tovább mentem mintha nem is látnám és mikor elhaladtam mellette megragadta a pulcsim tutyiját és visszarántott magához

-Segíthetek?- kérdeztem
-Te vagy Rosalia Kazahasztánból?
-Attól függ! Barát vagy ellenség?
-Egy ellenség aki az arnymedálra törekszik!
-Tessék?
-A műkori versenyen én is szerepelni fogok! Azt ajánlom veszítsd el a versenyt különben megfizetsz érte!
-A verseny 2 hét múlva lesz! Addig próbálj edzeni, hogy ne kapj ki!
-Te kis szajha!- azzal pofán vágott és elment
-Istenem! Egyesek mit meg nem tesznek azért, hogy elsők legyenek!- lépett mögém Ryu