A Konohai titka

4.fejezet

- Himawa-sama, Keito vagyok, az akadémia vezetője. - Kankuro nem rég kísért ide az akadémiához, és át is adott ennek az embernek. Tegnap már nem történt semmi elmítésre méltó, Gaara még éjszakára sem jött fel aludni. Irritáló.

- Öhm, nem igazán értem, hogy tudnak nekem genin csapatot adni? - kérdeztem zavarba jőve.
Egyre jobban megy a színészkedés...

- Van egy csapat, aki már a sokadik senseiét kapja, úgy gondoltuk, hogy mivel maguk egy korúak, így jól ki fognak majd jönni egymással.

- Egyidősek velem? - bólitott - És még mindig geninek? - újabb bólintás.

- Ez nálunk egyáltalán nem furcsa, asszonyom. Konohában sokkal nagyobbak az elvárások. Nekünk leginkább a ninjáink létszáma miatt nagy a haderőnk. - nézett rám kicsit sértetten.

- Ó, sajnálom. Nem úgy értettem. - mentegetőztem. Ez is irritáló.

- Jöjjön, bemutatom a csapatának. -intett, hogy menjek utána, nem sokára elérkeztünk egy folyosóra, aminek a legelején állt meg - Még csak nem rég jelentették be az eljegyzést, senki sem tudja, hogy ön a szerencsés. Azt a parancsot kaptam, hogy most el kell mondanom a csapatának. Az egyik lány már régóta szerelmes a Kazekage-samába, kérem adjon neki egy kis időt, míg megbékél. - mondta óvatosan. Szuper, a három gyenge ninja közül az egyik ráadásul egy féltékeny liba. Nagyszerű.

Továbbmentünk a folyosón, majd Keito benyitott a legutolsó terembe, ahol hárman ültek.

- Gyerekek. Sajnálom, hogy be kellett jönnötök, de be szeretnék nektek mutatni valakit. - intett, én pedig bementem a terembe. A geninek arcán látszódott, hogy ezt most nem tudják hová tenni.

- Ő itt Himawa-sama. Az új csapatkapitányotok. - nézett rájuk kedvesen.

- Tessék? - tért észhez először a fiú.

- Még nem is láttuk a faluban, hogy került ez ide? - szólalt meg a barna hajú lány is. Csodás, úgy beszél, mintha itt sem lennék.

- Ne merj így beszélni Himawa-samáról! Ezzel a Kazekage-samát sértegeted. - mostmár inkább volt ideges, mintsem kedves.

- Mi köze ennek a ribancnak az én Gaara-samámhoz? - fintorodott el rám nézve.

- Sziasztok! Himawa vagyok, én leszek az új csapatkapitányotok. Ha nem lennék ismerős számotokra az azért van, mert most költöztem a faluba, hogy a vőlegényemmel élhessek. - villantottam meg a lehető legnagyobb műmosolyom. Gondolom mondanom sem kell, hogy meglepődtek szavaim hallatán.

- Az én Kazekagém sosem engedélyezné, hogy valaki ide költözzön csak azért, mert itt lakik a szerelme. - kezdte gúnyosan - Vagy lehet, hogy ezzel üzenni akar nekem valamit? Istenem, meg akarja kérni a kezem! - kezdett el visongani, én pedig nem bírtam magammal.

- Csak, hogy tisztázzuk. - mosolyogtam rá. Uhh, túl sokat csinálom ezt mostanában - Először is, Gaara ötlete volt, hogy költözzek ide, hogy közelebb legyünk egymáshoz. Másodszor, kérlek ne hívd a te Gaarádnak a vőlgényem. - próbáltam rá vigyorogni, de a szemem szikrákat szórt. Komolyan mondom, színésznek kellett volna mennem. Azzal legalább nem lenne ennyi problémám....

- Hogy micsoda!? - üvöltött fel a lány, majd kirohant a szobából. Én vetettem még egy utolsó pillantást a másik kettőre is, majd inkább kisétáltam a teremből. Kész kabaré.

♡♡♡

Ezek után azt hittem, hogy nem fognak keresni, de most meglepő módon nem lett igazam. Egy hónap elteltével megkerestek.