Gyilkos Páros

16.rész♡

-Helyes.-Felállt az ágyról és izgatottan fel s' le járkált ,olyan volt mint egy kisgyerek . Végűl megállt velem szembe és kinyújtotta a kezét felém .-Légy a feleségem és cserébe kérhetsz valamit .-Tudta , hogy mi lesz a válaszom , de mégis mélységes fájdalom jelent meg az arcán . Egy pillanatra megsajnáltam és hagytam , hogy elragodjon a pillanatnyi hév. Felálltam és remegő kézzel megérintettem az arcát .
-Nem bírom már távol tartani magam tőled .-Kezét a nyakam kétoldalára helyezte hüvelykjével pedig az orcáimat simogatta s ajkaimra tapadt hatalmas hévvel . Egy pillanatra hátrahököltem aztán megkapaszkodtam Sarp erős karjaiba és elhúzódtam tőle amit keserves morgással díjazott . Kötött púlcsija felcsúszott kezén és nem is tudom , hogy pontosan miért , de ránéztem kezére melyen egy ismert tetkó szerepelt . Egy vényok és valamivel vastagabb karkatő szerű tetkó bórította be a csuklója feletti részt s a vékonyabbik részeben egy végtelen jel a vastagabbikban pedig egy M betű díszelgett . Felemeltem a saját kezem és az övé mellé tettem . Az én kezemen is ugyan ez a tetoválas díszelgett annyi különbséggel , hogy az enyémen B betű volt írva . Burattal a közös tetoválásunk volt ami a végtelen szerelmet és az örökké együttvalóságot kejlképezte. Sarp hátrébb tántorodott és folyamatosan a bocsánatomér esedezett , de alig hallottam amit mondott pedig elég közel álltam hozzá. Hatalmas gomboc nőt a torkoba és hírtelen minden forogni kezdett velem . A gyomrom elszorúlt a fejem pedig erős zúgásba kezdett . Sarp mindvégig Burat volt ?! Ez lehetetlen , de , de még sem . Burat mindvégug életben volt és eljátszotta , hogy meghalt? Eljátszotta , hogy halott! Ez mostanra már túl sok nekem . Lábaim összecsuklottak és egy pillanatra minden elsötétűlt és már csak az van meg , hogy az ágyba kapaszkodva ülök a füldön és keservessen zokogok . Sarp vagy fogalmam sincs már , hogy kinek nevezzem letérdelt mellém és remegve megérintette a vállamat és remegő hangon beszélt , de nem értettem , hogy mit.
-Te hazottál nekem?! HAZUDTÁL! Hiszen a kezeim között meghaltál , láttam és és éreztem .-Összevissza hadonásztam és már nem ellenkezdtem . Belesimultam Sarp ölelésébe és pulóverébe martam és csak most kezdtem el igazán sírni . -Azt hittem elvesztettelek én én szerelmea voltam beléd és te így becsaptál. Most pedig itt vagy és előled menekűltem , mert megváltoztál és nagyon rossz irányba haladsz ..kérlek mond , hogy te is csak most jöttél rá , hogy ki vagyok .-Hisztérikusan a mellkasára csaptam , de semmi erő sem volt az ütésemben pedig most igazán megérdemelné .-Kérlek mond , hogy ez csak egy véletlen egybe esés és totálisan véletlen szerepel ez a tetkó rajtad .

De Sarp nem felelt csak bűntudattal teli arcal pásztázta az enyémet. Egy árva könnycsepp legördűlt az arcán és végre megszólalt .
-Nem hazudhatok tovább , Mona . Kedvesem, szépség , szerelmem! Én vagyok az Burat

Amint kimondta ezeket a szavakat minden elsötétűlt és végleg a sötétség rabjává váltam . Elájúltam .