YOU - Tom Holland ff.

✨első✨

ELIZABETH VINCENT

-Z, itt a kávéd! - adtam a legjobb barátnőm kezébe a Cappuccinoját. Inkább hívnám a nővéremnek, de igazából senki sem tudja, hogy hogy lettünk ilyen jóban. Az egész még akkor kezdődött, amikor még egy Disney sorozatban játszott. Éppen egy forgatásról jött, én meg épp osztálykiránduláson voltam, így botlottunk (szó szerint) egymásba és azóta is tartjuk a kapcsolatot.
A lány arcán hatalmas, lila karikák voltak, jelezve, hogy le van terhelve. Haja kócos, testét egy mackónadrág és egy túlméretezett póló fedte. Nem is tudta letagadni, hogy nem találja önmagát.
Kiakasztotta az, hogy már egy fél hónapja Tom Holland barátnőjét játsza. Én is összetörnék belül, ha egy hamis életet kéne élnem. De mostanában, már te magad sem tudod, hogy milyen életet élsz. A közösségi portálok néha egy rózsaszín felhős képzeletet mutatnak meg, máskor pedig egyenesen feléd dobják a görbe tükröt, ettől is csökken az ember önbecsülése.

-Köszönöm! - mondta rekedtes hangon. - Tom most üzent, hogy kint van! Bekísérnéd?
Lassan ballagtam a bejárati ajtó felé, majd lenyomtam a kilincset. Egy barnás-vöröses hajú, izmos és nagyon helyes srác állt velem szembe, aki ugyanígy végigmért. Mi már találkoztunk párszor, de nagyon rövid idő alatt, nagyon sokat változott.

-Szia Tom! Rég láttalak! - öleltem meg.
-Szia Elizabeth!
-Figyelj, még mielőtt bemennél, csak szólok, hogy nincs a legjobb formában, így legyél rá tekintettel! Bár nem tűnsz bunkó fajtának!
-Öhm, kaptam ennél már szebb bókot is, de köszönöm! - nevette el magát, mire én is megeresztettem egy félmosolyt. - Én még nem voltam itt és...
-Gyere, bekísérlek! - intettem, majd megindultunk a fehér színű előszobában.

☁️

- De egyik sem jó! - akadékoskodott a stylisttal a legjobb barátnőm. Már egy órája ülünk Tommal és nézzük a lány kiakadásait. Én teljesen megértettem, mert mindegyik ruha, egytől-egyig borzalmas volt. Sokszor mondta, hogy ki kéne rugni, de akkor csak leintettem. Na, most felvilágosodtam.

-Nincs önnek egyetlen olyan ruhája sem, ami nem úgy néz ki, mintha a csatornából szedték volna ki? - keltem ki magamból.-Még az is jobb ezeknél a göncöknél, amit a dédnagyanyám viselt fiatalkorában! Könyörgöm, kaparjon valamit össze! - dőltem vissza a fotelba, ahol a Holland fiú kuncogott. Gyilkos tekintettel kaptam oda a fejem, de ez rá nem hatott. - Mi olyan vicces? - kérdeztem, már barátságosabb hangon.

-Aranyos, hogy ki állsz mellette!
-Úgy beszélsz, mintha nem láttad volna azt a ruhát, ami sárga volt,de fűzöld denevéreket ragasztottak rá papírból! - temettem fejemet a kezembe. - Annál még én is jobbat varrok!

Egy újabb fél óra telt el, amire Z elkészült. Azalatt a Holland fiúval beszélgettünk. Nagyon kedves volt, szerencsére. Tudtam, hogy nem az a bunkó fajta, mert már beszélgettem vele, de ez a tény mindig meglepő. De miről is beszélek én, végülis nem az én álpasim.

-Nekem most komolyan azért kell sétálnom, hogy lássák, hogy EgÉsZsÉgEs a kapcsolatunk? Én menten elájulok! - drámázott a lány.
-Mennyire kellene neked egy alvás, te lány! - mordultam fel. Az elmúlt három óra jobban kifárasztott, mint a három évvel ezelőtt lerakott érettségi és mindegyik tétel tanulása együttvéve. Nem tudom meddig ülhettem csukott szemmel, amikor valaki megbökte a vállamat.
-Ne aludj el, mert mindjárt elindulunk és tudom, hogy ti ilyenkor szeretitek megbeszélni a "menetrendet"! - közölte Tom, mire elnevettem magam. Tudtam, hogy a fiú jó megfigyelő, de hogy ennyire?
-Figyelmes vagy, köszönöm! De olyan szinten nincsenek idegeim, hogy egy pillantással meg tudnék ölni valakit.
-Kész vagyok! - lépett ki ugyanabban a ruhába, amiben volt, mikor megjöttem.
-TE CSAK SZÓRAKOZOL VELEM???-ordítottam fel.
-A ruhapróba, csak a bulira lesz, nem mondtad, hogy áttehetnénk máskorra is! - kezdte védeni magát.
-Te az asszisztense is vagy? - nézett felém Tom.
-Nem! Csak ezeket a dolgokat szeretjük együtt csinálni!
-Most mi a baj? Itt nézted három órán át! Úgy sincs jobb dolgod! - mondta epésen. A lány egy törődő és egy csodálatos személyiség, kivéve ha nyűgös.

-Oké, feladom! Hazamegyek és holnap reggelig alszok! - emeltem fel a kezem, majd a táskámat megfogva, kiléptem az utcára, majd egyenesen az otthonomhoz indultam. Az utca végénél járhattam, amikor egy erős kéz kapta el a vállam, mire megfordultam.

___________________

By: naprendszer

2019.08.12.