Két hete kaptam egy emailt, hogy a Vígben dolgozhatok a nővéremmel, akinek a könyvéből színdarabot szeretnének, és ezt nekem kell majd megírnom, ráadásul ha már a színművészetire járok(igaz még csak harmadéves vagyok), játszanom is kell benne. Őszintén szólva kicsit féltem, hogy rögtön ilyen nagy helyen kezdek, de a nővérem, Anett igyekezett megnyugtatni, hogy minden teljesen rendben lesz.
Reggel kicsit idegesen keltem ki az, ágyból, annak ellenére, hogy egy ideig még semmi próba nem lesz, csak el kell kezdenem írni a darabot. És bár itthon is nyugodtan dolgozhattam volna rajta, úgy döntöttem, jobb ha ott csinálom, mert így fel tudom térképezni a helyet.
Miután megettem a szokásos reggeli gabonapelyhemet, Anettel együtt indultunk el a színházba.
Őszinte leszek, utálom a reggeli tömegközlekedést. Meg máskor se kedvelem, de ilyenkor méginkább ellene vagyok, mert a magasságom nem valami optimális a reggeli tömött járművekhez. Mikor ezen nyavalygok, Anett azt mondja, vegyek fel magassarkút, mint minden normális nő, de nekem azok kényelmetlenek, így nekem marad a baromi rossz érzés, hogy utazás közben nekem kevesebb levegő jut.
Szerencsémre a színház csupán tíz percnyi villamosozára van tőlünk, így viszonylag hamar megszabadultunk a járműről.
Amíg felfelé mentünk a lépcsőn érzetem, hogy enyhén remeg a kezem.
– Anett, mondd, hogy neked is arra van dolgod, mint nekem – fordultam a nővéremhez.
– Nem talált. Mivel valamelyik nap már bejöttél beszélni Enikővel, nem. Te csak a nézőtérig mész, nekem teljesen máshol van dolgom, de ne aggódj, nincs baj. Mondjuk én a laptopod fényerejét lejjebb venném, mert nap közben próbálni szoktak.
– Meg lesz - mosolyodtam el.
YOU ARE READING
Artist love
FanfictionÚjvári Daniella a Vígszínház új színésznője, valamint szövegkönyv írója. Azonban a szerelemben nem valami szerencsés, de úgy érzi, megtalálta az igazit, köszönhetően nővére könyvének, amiből neki kell színdarabot alkotnia. Minden jog fenntartva/az e...
