Ha a nyár, el nem választ

2. Fejezet

                                                                                 9 évvel ezelőtt 

                                                               *                             *                       *

Másnap  reggel  Amelia,  nyolc  óra  tájékán ébredt fel,  az akkor  még  alvó  szobatársa  mellett.

Megdörzsölte  a  szemeit,   kinyújtóztatta  a   végtagjait  és a   szekrényéhez   vonult.  Kiválasztotta  az   aznapi   szerelését  ami,   egy   egyszerű  szűk   fekete   farmerből   és bőrdzsekiből     valamint     piros  bodyból  állt. Össze kontyolta a haját, és a fürdőbe ment.

Lassan zuhanyzott, élvezte ahogy a forró víz végig simogatja a teste minden részét. Tizenöt perc zuhany után kimászott a a kádból és törölközőbe csavarta magát,  megmosta a fogát és felöltözött.

Amikor kilépett a fürdőből , meglepetten nézett Rosera, aki már a ruhá között kutatott.

-Jó reggelt,  Ami!- Mondta Rose egy ásítás kiéretében.

-Jó reggelt!

-Itt kajálunk vagy majd beülünk valahova?

-Én pizzát ennék szivem szerint.

- Hallod, én is!

-Akkor ezt megbeszéltük.- Mondta mostmár mosolyogva Rose. -Amelia válaszul bólintott eggyet.

Fél óra készülődés után, kiléptek a kollégium meleg, biztonságot adó csarnokából a forgalmas napsütötte utcára.

A hűvös szellő  kellemesen  súrolta Amelia kipirosodott arcát. A nap pedig  szépen sütött a felhők árnyékában. 

Nem telt el tizenöt perc mire egy vendéglőhöz értek. Mindketten jól ismerték a helyet, meg volt a saját helyük ahová szoktak üllni, nemtudták eldönteni, hogy melyikhez üljenek, ezért egy másik helyet próbáltak ki, ahonnan be lehetett látni az egész teret.

Pár percel  később megérkezett hozzájuk egy nagyából velük egykorú felszolgáló lány, hogy felvegye a rendelésüket.

-Jó napot hölgyeim, mit hozhatok önöknek? 

-Szia, két kólát,  két szelet gombás pizzát és két  sonkás pizzát  szeretnék dupla sajttal.- Mondta Rose, végig a lány szemébe mosolyogva.

-Rendben, azonnal hozom!- A pincér lány ellépett az asztalunktól és és eltűnt a pult mögött.               - Rose a lány után nézett elég feltünően amikor az hátatfordított és elment.

-Találkoztál már az új művészet-történelem tanárral?- Kezdett bele Amelia a beszélgetésbe

-Új? Mi történt az eddigivel?- Kérdezte Rose össze húzva a szemöldökét.

-Síbalesete volt és azt hiszem lebénult. 

- Azta, ez az ember egy kibaszott Schumacher...

Egymásra néztett a két lány és mind ketten nevetésben törtek ki.  - 

A beszélgetést utáni 2-3 perc arról szolt, hogy mennyire szeretik a Forma1-et. Mint kiderült Amelianak Vettel, Rosenak Hamilton a kedvenc pilótája ami miatt izgalmas lesz eggyütt nézniük a következő futamokat. 

-Vissza térve a tanárhoz, gondolom akkor te sem találkoztál vele.

-Nem, amugy fogalmam sincsen hogy is nézhet ki. -Hát egy pár osztálytársam már látta és azt mondták, hogy elég fiatal, magas, helyes... -Oh, akkor ez nem az én ideálom- Mondta Rose, a szemét forgatva.

-Hát? Milyen?- Kérdezte Ami, kíváncsian és közelebb hajolt a lányhoz.- Megfogsz lepődni, de... Igazából, szerintem már megfordult a fejedben.

Amelia oldalra döntötte a fejét és tényleg semmit sem értetta lány mondandójából.

-Amelia... Én a lányokat szeretem.- Mondta komolyan Rose  .- Egy kicsit furcsán néztél a pincér lányra de amúgy meg sem fordult a fejemben.   - De ha ez számodra gond akkor áthelyeztetem magam egy másik szobá...- Amelia nem hagyta befejezni a mondatot, senkivel nem szeret előitéletes lenni, meg amúgy is, Rose nagyon jófej és vicces, és nagyon őszinte, eszében sincsen elengedni a szobatársát.

-Az ki van zárva, szerinted csak úgy elengedlek?! - Kérdezte Amelia és válaszul egy köszönő mosolyt kapott a lánytól.

Időközben meghozták a pizzájukat és hatalmas csevegés közben elfogyasztották, szó esett még egymás ideáljairól, és Amelia egy kicsit megnyugodott amikor a lány közölte vele, hogy a barátaira nem szokása ráhajtani, főleg úgy, hogy az hetero. -Átbeszélték, hogy mik a kedvenc márkájuk boltjuk, meséjük és kiderült, hogy rengeteg dolog közös bennük. 

Mindketten szeretnek korizni, szeretik a Forma1-et, szabadtéri játékokat, úszni és még sok mást. Amelia úgy gondolja, az, hogy a barátnője a saját neméhez vonzódik  nem okozhat gondot. Vagy talán még is?   Mi van ha  Rose  megcsókolja,  vagy csak egy egyszerű ölelésben a lány többet érez majd iránta?... Nem, nem szabad ilyeneket gondolnia. Elhesegette a megjelenő képkockákat a fejéből . Mire észbe kapott a pizzájuk már elfogyott, ez azt jelentette hogy mehetnek vásárolni.

-Merre megyünk először?- Kérdezte Amelia

- Hmm, menjünk a Hervisbe cipőt kell vennem.

-Szuper!

Amikor Amelia felállt a helyéről és megfordult volna a kabátjáért , a lába bele akadt az asztal lábába, kishíján hanyatt esett amikor egy erős kéz szorította magához, a derekánál fogva.  Össze ütközött valakivel de az arcát nem látta mert jóval magasabb volt nála.

-Fogom!- Mondta egy mély és kissé rekedt hang. 

-Oh, elnézést, bocsánat..-Amelia a szavak után kapkodott zaravartságában és amikor megfelelő távolsága került a férfitól felemelte a fejét, hogy a szemébe tudjon nézni. De amint meglátta az előtte álló magas, izmos férfit. Elállt a lány szava....Ez nem lehet igaz...

Sziasztok! Remélem tetszik eddig a story :)         

További jó olvasást!