3. Fejezet

25 0 0
                                    


Amelia,   a férfi   szemébe   nézett.    Ismerős  volt   az   arca,   de   nemtudta   felidézni,   hogy honnan   vagy   hol   láthatta   már. 

-Amelia? Minden rendben? - Hát, nem lehet igaz, Amelia édesapjának volt a legjobb barátjának a nevelt fia, Iván. Sokat járt egymáshoz a két család, de honnan emlékezhetett volna rá? Együtt péítettek bunkert amikor utoljára látták egymást, nem gondolta volna, hogy ennyire megváltozik.  Igazából, nagyon jóképű fiatal ember lett belőle.

-Igen, persze. Huh, Iván... te... te nagyon megváltoztál, tudtam, hogy magas leszel de, hogy ennyire... 

-Hát igen, én nem maradtam törpe, veled ellentétben.- gúnyolódott Iván. 

- Haha, köszi...-Sérődötten nevetett fel Amelia.

- Na.. ne vedd már komolyan. - bokszolt bele a vállamba. - Cukik a méreteid- Amelia össze húzott szemmel nézett Ivánra, aki gyorsan folytatta a mondandóját,  mielőtt a lány félbe szakítja.- Csak gondolj bele, annyira édes    amikor    egy 180cm-es    létra  mellet ott sétál   egy 150-es lány,  jól mutatnál    egy ilyen   mellett.- Fejezte be a férfi. - Például melletted?- Incselkedett Amelia a fiúra kacsintva. - Szó sem lehet róla.- Iván  szarkasztikus válasza arra ösztönözte Ameliát tovább piszkálja őt. De a lány teljesen megfeletkezett a barátnőjéről, aki a történéseket még mindig nemértve, figyelte az eseményeket.

- Had mutassam be Rosat, a szobatársamat. - Intettem a lány felé, Rosa felállt a székről majd kezet nyújtott a férfinak és bemutatkozott.

- Szia, Örülök a találkozásnak. - Rose, válasza nem volt őszinte, bár ez a hangján nem hallatszott, de érezte, hogy Iván puszta jelenléte is zavarja őt.  -Részemről az öröm. - Iván csókot nyomott Rose kézfejére- A lány egy mosolyt küldött válaszul a férfinak. 

-Hát hölgyeim, sajnos most mennem kell, Remélem, hogy találozunk még. Sziasztok! -Azzal Iván már el is tünk a helyről.    Amelia tudta,   hogy   nem  fogja  a barátnője annyiban hagyni a dolgot, és a meglátása azonnal bekövetkezett amint a férfi kellően eltávolodott a lányoktól.

- Hát ő meg ki volt, kisasszony?- kérdezte Rose- Daa, útközben elmesélem...

Úton a pláza felé, tömören össze foglalta a barátnőjének a közös múltját a férfival. Azt is beleértve, hogy sok-sok évig legjobb barátok voltak, de mindennek szinte vége lett amikor Ivánnak barátnője lett, és a lánynak nem tetszett a kapcsolatuk... Persze annak is vége lett...

-Wáó, és hogy lehet, hogy nem jöttetek össze? Mármint érted, legjobb barátok voltatok, tetszett neked, mindent elmondtatok egymásnak feltételezem, de javíts ki ha nem így van.- Azért nem , mert neki tetszett valaki, aki nem én voltam. És ahogy a lány jött én mentem...-Mondta Amelia, miközben lesütötte a szemét és valamiért,  csak a fiúra tudott gondolni...

-Ahj nem kell szomorkodni, még bármi lehet belőle, a fiú-lány barátságok végződhetnek boldog szerelemben. - Mondta Rose megnyugtató mosolyával.

- Hát ez nem fog, biztos nem bízik már bennem úgy mint akkor, hisz annak már sok sok éve.

- Mindent rendbe lehet hozni Amelia! Fel a fejjel!

Amelia össze szedte magát, amikor észbe kapott már a plázában voltak a kedvenc ruhaboltja előtt,  felcsinnant a szeme amikor meglátta az AKCIÓ táblákat. Barátnőjével áttúrták az egész boltot, végül Amelia egy világoskék koptatott farmerrel és szürke pulcsival, Rose egy mélyen dekoltált toppal és egy fekete kardigánnal sétált ki az üzletből. 

Következőként egy cipőboltot vettek célba, hiszen az sem maradhat ki.

Amelia először egy fehér converse dorkót próbált fel, tetszett neki, de barátnője lebeszélte róla... következőként egy fekete nike sportcipőt húzott, de nagyon snasznak találta... Amelia az idegösszeroppanás szélén állt amikor meglátott egy fekete nikeot rózsaszin pipával, keresett egyet a méretében és megvette. Boldogan tipegett oda a pénztárhoz amikor meglátta, hogy Rose az eladóval vitatkozik, hogy biztosan kell lennie a cipőnek kissebb méretben. 

Amelia gyorsan oda sietett a lányhoz, még mielőtt valami ostobaságot csinálna. 

-De ne mondja nekem, hogy a 300 cipő között nincsen 36-os!!

-Hölgyem, hivnom kell a biztonságiakat, hogyha nem hagyja el az üzletet.

- Arra nem lesz semmi szükség, épp indulni szerettünk volna... - Gyorsan kifizette a cipőt és ki viharoztak a boltból.

-Hát itt meg mitörtént?!. Kérdezte Amelia a nevetése vissza fogásával küszködve. 

- Nevess bátran, ez a hülye picsa teljesen hülyének néz, fhujj!!.

-Na jólvan nyugodj le, keresünk neked egy egy jobbat.. Azt nézd mi van ott!!- Mutatott Amelia egy fehérnemű bolt kirakata felé. 

A próba babán egy fekete áttetsző csipkés body volt, combfixel és masnikkal, nem éppen Rose stílusa volt de úgy gondolta, hogy ennél rosszabb már nem lehet.

-Fel kell próbálnod! Mesésen fog állni, elfognak ájulni a nőid ha ezt meglátják rajtad!

Amelia kézen fogta barátnőjét és megkeresték a komponenst, Rose magára kapta fehérneműt és megnyilvánult a lánynak. 

Ahogy elhúzta a próba fülke függönyét, Ameliának mosolyra húzódott a szája, és elkerekedtek a szemei. - Rose nagyon szexi volt a ruhában, Tökéletes mellei szépen  kerekedtek, hátul a bugyija illeszkedett a feneke méretéhez és kimelte. A nőiességét aligha takarta valami kis csipke...              -Ejhaa... Ki ez a csinos beste aki itt áll előttem?! - gyönyörködött a látványban Amelia. 

-Na megszólaltál te, ha nem hetero lenné,  itt levetkőzetnélek a fülkében!

Ameliát hirtelen érte ez a számára cseppet sem megszokott kijelentés, de nem szégyenlősködött, és próbálta humorosra fogni a szituációt.

-Elég csábító ajánlat, majd még átgondolom. De ami a ruhát illeti, meg kell venned!

- Lehet, hogy igazad van!-  Biztos, hogy az van!

-Na jó, de mostmár neked is kell néznünk valami szexuálisat!

Ameliát meglepte, Rose közvetlensége, de örült, hogy valakivel nyiltan tud majd beszélgetni tabu témákról is....Lassan Rose is vissza öltözött a ruhájába és elindultak tovább keresgetni. 

Amelia készült volna feladni mert mást nem talált a pervezr feliratos bugyikon kívül, amikor Rose elé állt és a háta mögül kiemelte az övéhez hasonló csipkés bodyt vörös színben. 

Amelia felhúzott szemöldökkel figyelte az eseményeket, és biztos volt abban, hogy ez csak egy vicc.

-Ugye csak viccelsz...

-Nem, nem, irány a próbafülke!

- Oké, menjél, én is mindjárt jövök csak láttam ott egy harisnyát.

-Okszii!

Rose betipegett az eggyik öltözőbe és el is tűnt annak sokaságában. Amielia elment a harisnyáért, és követte barátnője útját. Nemtudta pontosan, hogy melyikbe mehetett be, ezért óvatosan elkiáltotta magát: - Rose!...- Azonnal jött is a válasz:- Itt vagyok!!- A hang a folyosó vége felől érkezett, hátra sétált és elhúzta az utólsó fülke függönyét. - Megdöbbent a látványtól ami fogadta...


Ha a nyár, el nem választDove le storie prendono vita. Scoprilo ora