Nyugodt nap a mai. Csak fekszem az ágyon és a kedvencem gyilkosaimra gondolok. Hát igen egy hatalmas nagy creepypasta fan vagyok, bár a barátaim szentül állítják hogy nem léteznek. De én persze mindig ellent mondok nekik. Aztán persze amikor tovább ellenkeznek akkor meg nekik áll feljebb ha azt mondom nekik, hogy ha még egyszer is ki mernek mondani egy ilyen szörnyű mondatot a szájukon, akkor a saját tulajdon belükkel fogom őket meg etetni.
- Drágám kész az ebéd!-zökkentett ki gondolat menetemből Auróra néni. Ő az idős hölgy akivel élek. Anyám már akkor meghalt amikor meg születtem apám pedig örökbe adott. Sohasem ismertem őket. De nem is baj. Jó ez így nekem. Különben is Auróra nénire úgy tekintem mintha a nagymamám lenne.
- Megyek már!-ordítottam le az idős hölgynek aztán gyorsan le rohantam a lépcsőn.
- Kínait készítettem. Úgy emlékszem hogy azt szereted a legjobban.-mondta mosolyogva. Igaza volt. Imádom a kínait. Az a kedvencem.
- Köszönöm.
Miután meg vacsoráztunk bementem a szobámba. Felkaptam az ágyról a pizsimet és bevonultam a fürdőbe. Gyorsan le zuhanyoztam és felvettem a pizsim. Be feküdtem az ágyba és egyből elnyomott az álom. Egy furcsa zajra ébredtem körülbelül olyan hajnali kettőkor. Hirtelen valaki be nyitott.
- Auróra néni? Te vagy az?-kérdeztem a alaktól aki az ajtómban állt.
- Én nem Auróra néni vagyok. -mondta- Az én nevem Jeff.
Mikor ezt kimondta a szívem ki hagyott egy ütemet.
Sziasztok remélem tetszett a könyvem első része. Következő héten hozom a kövi részt. Jó olvasást és további szép napot kívánok mindenkinek.😊😊
