Vagyis inkább csak nem akarok. De ki tudja. Lehet, hogy végén még kiderül, hogy nem csak kamuzott. Hanem igaz minden egyes szava.
Dia szemszöge:
Amikor leértünk a nappaliba egyből egy kislány szaladt hozzám. Úgy ölelt mintha ismerne engem, vagy nem is tudom. Gondoltam legugolok hozzá.
- Szia! Téged hogy hívnak?-kérdeztem tőle. Végig mosolyogtam, hiszen ő is mosolygott.
- Sally vagyok! Te pedig Dia vagy igaz?-kérdi tőlem. Végig mosolygott. Vajon honnan tudja a nevem?
- Igen Dia vagyok. De honannan tudod a nevem?-lehet hogy kicsit tolakodva kérdeztem, de kíváncsi lettem. Nagyon.
- Slendy bácsi elmondta nekem.-mondta közben pedig Slenderre mutatott. Furcsáltam hogy elmondta neki a nevem. Hiszen arról volt szó, hogy nekem kell mindent elmondanom magamról. Na mindegy.
- Dia kérlek mutatkozz be a többieknek.-utasított Slender, amire én csak bólintottam.
- Nos mint ahogy hallhattátok a nevem Dia. Édesanyám meghalt amikor megszülettem, édesapámat pedig nem ismerem. Egy idős hölgy nevelt fel engem, akire már úgy tekintettem mint a nagymamámra. Nem értek a harcművészethez, de bírom az összes horrorral kapcsolatos dolgot. Szeretem a vér és a belsőszervek látványát.-hadartam el mindent egyszerre. Csak tátott szájjal néztek. Lehet, hogy a családi hátteremet nem kellett volna elmondani. De mostmár mindegy. Ami megtörtént az megtörtént.
- És van valami félelmed?-kérdezte az egyik lány. Ha jól látom óra van az egyik szeme helyén. Mit ne mondjak eléggé furcsa szerzetnek látszik.
- Vannak egyéb fóbiáim.-kezdtem bele- De a legrosszabb mégiscsak a Kulourlofóbia. Ami annyit tesz hogy rettegek a bohócoktól. Tudom hogy kicsit nevetséges, de engem nem zavar.
Hirtelen nagy csend lett. Kicsit zavart. Sőt inkább nagyon zavart.
Ekkor valaki megszólalt. Valami bohóc féleség. Gyáva nyúl módjára Jeff mögé bújtam.
- Akkor tőlem is félsz?-kérdezte nem leplezett kíváncsisággal.
- Igen. De mivel egy fedél alatt élünk, azért kénytelen leszek hozzá szokni ahhoz a gondolathoz, hogy a legnagyobb félelmem egyben a lakótársam is.
Lehet, hogy túl hosszú volt a válaszom. De nem baj.
Amint minden kérdésre megadtam a választ, bemutatkoztak nekem. És még azt is megtudtam, hogy Maskyt cigivel tudom csak meglepni. Ja meg persze sajttortával.
- Dia délután majd Ben, Masky és Toby elvisz téged a közeli tisztásra, hogy kiképezzenek.-mondta Slender szigorú hangon.
- Rendben.
- Akkor körülbelül olyan fél óra múlva itt. Oké?-kérdezte Ben. Csak bólintottam, aztán felindultam a szobámba. Felkaptam egy sötétkék farmert és egy sárga inget. Ezt követte még egy fekete Adidas cipő. A hajamat felfogtam egy laza copfba. És már indultam is. A fiúk lent várták rám.
- Kész vagyok. Mehetünk.-mondtam. Mire csak egy aprót bólintottak. Körülbelül olyan fél óra séta után megérkeztünk a tisztásra. Volt ott egy asztal. Roskadásig voltak rajta a fegyverek.
- Válasz egyet.-mondta Ben.
Különböző lőfegyverek, kések, bézbólütők és fejszék voltak az asztalon. De az én szemem megakadt egy valamin. A katana.
Odasétáltam az asztalhoz és rögtön fel is kaptam. Valami akkor eluralkodott rajtam.
Először Toby ellen álltam ki. Könnyen legyőztem. Utána jött Masky. Őt már kicsit nehezebb volt legyőzni, de sikerült. Utoljára maradt Ben. Paráztam mert tudtam, hogy őt a legnehezebb legyőzni. Igazam volt. Akárhányszor is próbálkoztam mindig legyőzött. Amikor már elegem lett a folyamatos vereségtől, vissza indultunk. Kiderült hogy jól bánok a katanával.
Time skip (mert nincs ötletem)
A szobámban ülök és rajzolgatok. Amikor hirtelen valaki kopogott.
- Gyere.-ordítottam oda unottan.
Jeff volt az. Nem tudom miért, de a szívemet melegség töltötte el amikor megláttam.
- Szia jössz velem gyilkolni?-kérdi semleges hangnemben.
- Persze!-válaszoltam neki boldogan.
Olyan gonosz vagyok hogy majd csak jövő héten fogtok gyilkolásról olvasni😁. Na de ha tetszett akkor, ⭐ és 💬
