Mikor bejött a tanár hozott magával egy lányt. Egy gyönyörű lányt. Első ránézésre rocker volt, egy fekete gyárilag szaggatott farmer volt rajta, Dr. Martens bakancs és egy Kiss-es póló.
- Gyerekek szeretném nektek bemutatni Jessica Blisst aki az új osztálytársatok. Viselkedjetek vele rendesen. Ülj le Zac mellé - mutatott felém.
-Szia, Zac March vagyok - mutatkoztam be.
-Én Jessica Bliss, de ezt már hallottad - mosolyodott el.
Az órák most úgy tűnt gyorsabban teltek el, mint eddig. Ebédnél oda hívtam az asztalunkhoz.
- Te azt megeszed? - mutatott Jacob a menzás kajára - fura vagy...
- Olyan rossz?
- Ha nem hiszel nekem kóstold meg.
- Hogy lehet egy spagettit ennyire elcseszni??
- Elmenjünk a mekibe? - kérdeztem
- Oké.
- Még hétig hosszú az idő - mondta Adam utalva arra, hogy meddig szoktunk kimenni.
- Legalább megtudom hol van - mondta Jessica - És ha engeditek én is maradok... Vagyis inkább csak hatig, mert várnak rám majd holnap talán hétig.
- Ha nem üldözünk el a zenénkkel, oké - egyezett bele Jacob - hány lány is akart velünk bandázni? - nevette el magát.
- Nézz már rá! Kisses pólója van - mondtam - ugye tudod mi az? - reménykedve fordultam felé.
- Persze. Na milyen zenét is hallgattok?
- As It Is.
- Johnnie Guilbert.
- My Chemical Romance.
- Ezek közül csak az MCR-t ismerem. De asszem nem fogtok "elüldözni". Kapcsolhatok én először? - és már vette is el a hangszóróm.
- Na most jön az a rész hogy elketdesz futni a hangóróval mi meg utolérünk elvesszük a hangszórót és ott hagyunk - mondta viccesen Jacob.
- Nem vagyok olyan. Avenged Sevenfold?
- Nem ismerem mondta először - Adam
- Ismerősen cseng a neve de nem tudom.
- Én tőlük ismerem a Hail to the Kinget és a Nightmaret.
- Akkor bekapcsolom tőlük az A Little Piece of Heaven című számot.
"Before the story begins" - kezdődött el a szám bár előtte még volt egy kis intró. A meki a sulitól nyolc percre van és mikor oda értünk még mindig az a szám szólt.
- Ez mégis milyen hosszú - kérdezte - Adam
- Pontosan 8 perc 12 másodperc - tekintett a telefonjára Jessica. Feltankoltunk a mekiben és elmentünk a játszótérre (ahol mindig bandázunk) és megismertük Jessicát. Kiderült hogy 200km-re lakott és, hogy azért költöztek ide, mert se neki se az öccsének nem nagyon voltak barátai, a szülők pedig nagyon rosszul kerestek. Idáig jutottunk mikor megszólalt:
- Amúgy fél hat van és nem a szomszédban lakom.
- Akkor menjünk.
Haza kísértük, és kiderült hogy a mi utcánk végén lakott Jacobék felé. A többiek közben haza mentek mert az ő házuk már elhagytuk.
Majd megbeszéltem Jessicával hogy nagyjából 3/4 8-ra leszek itt utána megyünk Jacobék elé és onnan a suliba.
- És Adam?
- Ő is Jacobék elé jön.
- Oké. Nem baj ha jön az öcsém is?
- Nem dehogy.
- Oké akkor holnap 3/4 8kor itt. Szia!
- Várj! Van egy pacsink a fiúkkal - megtanítottam neki majd én is hazamentem.
