fight for you ↳ lrh | ✓

eighteenth

L U K E

_____

fájdalmas lehet a tudat,
hogy én vagyok a legszebb tévedésed

__________________

Győztesen, ám de véres arccal lépek ki a ringből, aminek a szélén már Roger vár vigyorgó arccal. Nem volt időnk megbeszélni a Rockaway beach-en eltöltött óráimat, mert ma hajnalban fáradtan estem be az ágyamba, úgy hogy ma este pedig egy meccsem volt betervezve. Nos, most már ez is pipa, így nyertes fővel tűnök el az öltözőbe, Rogerrel az oldalamon. A helyiségben három srác tartózkodik rajtunk kívül akik a következő meccsekre öltöznek át. Belépkedek a sarokba, ahol általában öltözök, és az ott lévő csapban lemosom a kezemre száradt vért. Megtörlöm őket, majd megkérem Rogert, hogy dobja ide a csuklószorítómat. Ígyis tesz, én pedig felhúzom a fájó pontra a szorítót. Az edzőm még mindig mosolyogva méreget, amit megelégelek és nevetve elszólom magam.

- Na mi van?

- Nem mondasz semmit a hétvégédről, Luke? – továbbra is mosolyog, ami nagyon vicces külső szemmel nézve. Röhögve rázom a fejemet és leveszem magamról a fekete trikómat. Jó pár lila folt fog kialakulni a hasam területén, az elmúlt egy óra ütéseit visszaidézve.

- Jó volt – szólalok meg végre, ezzel felidegelve a haverom. – Isaac is ott volt.

- Nos, nem erre a részre voltam kíváncsi, de ez is izgalmasnak ígérkezik, így most nem ordítom le a fejed. Csinált valamit? – Roger leül az egyik padra, és felém pillant.

- Elrángatta Milliet, ezért egy kis összetűzésbe keveredtünk. Taktikusnak tűnik a srác, szívesen összeverekednék vele újra, de akkor minden esélyem elvágnám Millienél, így sajnos ez nem fog megtörténni – vonok vállat, és elindulok a zuhanyzók felé, hogy lemossam magam az elmúlt óra maradványait. Roger nem követ, kivárja még vissza nem megyek hozzá, de ahogy ez megtörténik, kérdések halmazával kezd el bombázni.

- Egy szavadba kerül, és elintézem, hogy a ringen belül összeverekedj vele, ugye tudod? Amúgy meg, ezeken kívül történt veletek valami? Nem szoktál ilyen szótlan lenni, Hemmings – rosszallóan rázza meg a fejét Roger, a válaszomra várva.

- Millie miatt nem hinném, hogy ez olyan jó ötlet lenne, de meglátjuk – gondolkozok el Roger mondandóján. – Haver, nyilván történtek dolgok, de nem olyanok amikre te gondolsz.

- Áh! Szóval a kanos Luke Hemmings tyúk lépésekben halad a végleges kielégülés felé! Ilyet is ritkán hallani – mondja, mire neki vágom a véres felsőmet. Elröhögi magát a cselekedetemre.

- Piros betűs ünnepnap... jegyezd meg. Nem fog olyan sokszor előfordulni – felhúzom a farmerem, majd miután belenyomtam a többi cuccomat a táskába, nagy nehezen sikerül a pólómat is felhúzni magamra. – Mi a mai programod az estére?

- Itt maradok pár papírt elintézni, hisz az utóbbi ellenfeled eljárást indított feléd, mert eltörted a karját...

- Hát de aláírt egy szerződést, az nem zavarja? – vágok Roger szavába szinte azonnal.

- Épp ez az, hogy magasról leszarja azt, hogy ő mit is írt alá. Na de mindegy, azt az ügyet elintézem, aztán szerintem benézek valahova iszogatni egyet.

- Nem kéne inkább haza menni az asszonyhoz? – húzom fel a szemöldököm, mire Roger felmutatja nekem a középső ujját.

- Márha lenne asszonyom akihez mehetnék – nevet fel végül ő is, majd együtt hagyjuk el az öltözőt.