Marvel one-shots [ᴴᵁᴺ] |✓|

Wanda×Peter - Főzzünk!

-Peter! Megmondtam, hogy ne nyúlj a sütihez! Még forrró! - szólt rá a fiúra Wanda.

Peter csak ártatlanul elmosolyodott, mire Wanda szíve megenyhült.

-Csak várj egy kicsit. Kérlek Peter - sóhajtott a lány és elvette a tányért Peter elől.

-Ahj, de olyan jól néznek ki - sóhajtott a fiú hátradőlve a széken.

-Csak egy kicsit kell várnod! Egy negyed óra. Másképpen meg fog fájdulni a hasad. Negyed óra - ismételte magát.

-Rendben - sóhajtott újra Peter.

-Addig gyere, csináljunk valamit. Mondjuk játszunk azon a videójátékon, amit tegnap ajánlottál - ajánlotta Wanda.

Peternek azonnal felcsillant a szeme és felpattanva a székről kiszaladt a nappaliba. Wanda egy gyors fejrázás után Peter után ment.

Az, hogy Wanda sütött valamit szinte napi dolog volt. És természetesen a toronyban lakó Bosszúallók nagyon örültek neki talán Peter a legjobban. Ugyanis tudni kell Peterről, hogy nagyon édesszájú. Így történhetett, hogy egy szép délutánon, közel vacsorához, Peter bekopogtatott Wanda szobájának ajtaján.

-Igen? - hallatszott Wanda hangja.

-Szia Wanda - nyitott be Peter.

-Hát… arra gondoltam, hogy készíthetnénk együtt vacsorát! - mondta lelkesen Peter.

-Oh, oké. Mire gondoltál? - ült fel Wanda.

-Palacsinta? - dobta fel az ötletet Peter.

-Hát, akkor csináljunk palacsintát! - mosolyodott el Wanda.

A két tini kiment a konyhába és előkészítették a palacsinta készítéséhez szükséges összetevőket. Először csendben dolgoztak. Peter adogatta Wandának a dolgokat, de ebbe az örökmozgó fiú gyorsan beleunt. Így egy hirtelen ötlettől vezérelve átvette Wandától a tálat és maga kezdte el kevergetni.

-Peter, ne. Lassabban keverd! - szólt rá a lány.

-Csitt! - kent rá Wanda arcára a tésztából egy keveset.

Wanda eltátotta a száját és kézzel belenyúlva az edénybe és kivéve egy keveset, Peter arcába dobta. A fiú döbbenten szedte le az arcáról a tésztát. Innen már egyértelmű volt a kajacsata és ennek érdekében egyikük sem használta az erejüket. Hatalmas felfordulást okoztak, de nagyon jól érezték magukat. És ezért senki sem lehet mérges rájuk. És bár csak tíz percig tartott, ugyanis Steve bejött és elküldte őket tisztálkodni, a kajacsatának egész életre szóló hatása lett.

-Na? Olyan vagyok még valahol? - kérdezte Wanda.

-Nem, mindent letöröltél - rázta meg a fejét Pete. - És én?

Wanda elmosolyodott és lábujjhegyre állva kiszedte az ifjú Pókember hajából a tészta maradékot. Peter ellágyultan nézte a lányt. Tetszett neki a lány, hogy is ne tetszett volna, láttátok a csajt? Gyönyörű, földre szállt angyal. És Wanda? Elkövette azt a hibát, hogy belenézett Peter szemébe. A halvány mosoly mindkettejük arcán ott játszott, ahogy egymás arcát fürkészték. Szeretetük egymás iránt, mely először csak testvéri volt, lassan, az idők folyamán szerelmi szeretetté fordult át. És persze milyen tinédzserek lennének, ha arcukon a halvány mosoly mellett ott nem lett volna a halvány pír? És ahogy egymás felé hajoltak, miközben még mindig egymást fürkészték, úgy nőtt bennük a feszültség. A feszültség, hogy a másik elutasíthat, és a feszültség, hogy ezzel az életük meg fog változni. És megtörtént. A csók felrobbantott bennük valamit. Valamit, amit megmagyarázni lehetetlen. De szerelmük teljes lett és ennél se többet se kevesebbet nem kérhettek.

🕷️❤️🕷️❤️🕷️❤️🕷️❤️🕷️
Endgamegirl úgy sajnálom, hogy csak most tudtam megírni. Hatalmas írói blokkba kerültem a suli végeztével, de azért remélem tetszett és érdemes volt rá várni! Mégegyszer bocsánat. Viszont most teljes erővel visszatérek és minden kérést elkezdek megírni! Addig is, vigyázzatok magatokra!💜
🕷️❤️🕷️❤️🕷️❤️🕷️❤️🕷️