Hátbaszúrás

35 6 0
                                    

Jack egy szál rózsát tartott a kezébe és gondolom képzelődött.
A legszivesebben nem mentem volna oda, de érdekelt mért hívott...és mért ilyen ruhában. Még egy kicsit bambultam, aztán odamentem.
-Megkérdezhetem mért kell viselnem ezt a göncöt?
-Neked is szia Naib. Örülök, hogy eljöttél.
-Én nem! Csak annyit szeretnék megtudni, hogy mért hívtál?
-Oh...Csak annyit szeretnék kérdezni- mondta miközben felémfordult- hogy járnál-e velem?
-M-mi?!- lepődtem meg. Egy kicsit ki is vörösödtem, de nem nagyon érdekelt.
-Csak a válaszodra várok!
-A-akkor...Nem. Én nem érzek semmit se irántad! Szóval nem.
-Pedig tudom, hogy igen.
-Honnan veszed? Nem akarom, hogy ez ,,áll"kapcsoat lenne! Csak az igazat mondom.
-Rendben...De mindent el meg fogok tenni azért hogy belém szeress. Vagy esetleg...
-Esetleg mi?
-Teszteljük.
-Mit?- kérdeztem, mire Jack közelhajolt hozzám és közeledni kezdett. Próbáltam lefékezni, de a szívem azt súgta nekem, hogy ne. Így megcsókolt. Aztán magához szorított és megfogta fejem. Végül ajkaink távolodni kezdtek egymástol.
-Látod? Nem ellenkeztél.
-A-a válaszom akkor is nem! Szóval viszlát!
-Pedig azt hittem most sikerülni fog... De nyugalom! Még mindig küzdök érted.
-Küzdj!- mondtam és elmentem. Nem akartam a közelében lenni, mert akkor valami furcsa érzések kavarogtak bennem.
Késöbb visszaértem a bázishoz és bemásztam az ablakomon. Gyorsan átvettem a ruhám és ránéztem az óráta. Már majd nem vacsora idő volt. Aztán valaki kopogtatott az ajtón.
-Naib! Most a huntereknél eszünk! És ott is alszunk, mert az egyik azzal állt elő, hogy pizsipartit tartsunk!
-Komolyan? Tracy...megmondanád nekik, hogy nincs kedvem menni?
-De muszáj!
-Oké...- mondtam és odamentem az ajtóhoz. Hirtelen beugrott, hogy valamit vinni is kéne, szóval megfogtam a táskámat és valamit beleraktam. Miután kimentem, már mindenki az ajtóban sorakozott...mint az óvodába...
-Mehetünk?-kérdezte a sor elején lévő Emily és mindenki igenezett.
Miután odaértünk mindenki bement egy szobába (mert volt egy táblázat amin be voltak osztva az emberek). Megnéztem hova voltam beosztva és nem akartam elhinni. Jack szobájába voltam! Végül a bátorságomat összeszedve oda mentem és bekopoktam. Jack kinyitotta az ajtót és elmosolyodott.
-Örülsz, hogy hozzám vagy beosztva?
-Nem. De ez csak 1 éjszaka szóval-
-Ki kell használni~!
-És ezt hogy érted?
-Szerintem tudod.-mondta és magához ölelt. Én röktön próbáltam ellökni magam, de túl erős volt.
-Jack engedj el...
-Ha nagyon akarod.
-Köszönöm.
-Neked bármit megteszek, ha kéred.
-Akkor megkérhetlek arra, hogy hadj békén?
-Ezt az egyet nem! Egyébként nem szeretnél bejönni?
-Öm...Inkább megkérdezem Emilyt, hogy átmehetek-e másik szobába...- mondtam és már mentem is volna, de Jack a karomnál fogva berántott a szobába.
-Oké...akkor nem!
-Én is így gondoltam!
-Te nem hiszem, hogy eleve gondolkotsz!
-Nagyon vicces! Egyébként csak egy ágy van szóval-
-Te alszol a földön!
-Nem erre gondoltam...
-Én meg igen!
-Osztozni fogunk az ágyon!
-Nem!
-De akkor is~! Vagy akkor mást is csinálok veled!
-Inkább én alszok a padlón...
-Azt se engedhetem! Nem szereztem még be kutyaágyat.
-Te lekutyáztál?
-...Bocsi...
-Na most ide jössz!- mondtam és elővettem a késemet.
-Nekem is van ám fegyverem!
-És mi az?
-Hát-mondta miközben gyorsan a falhoz nyomott-a harapásom!- és belehatapott a nyakamba.
-Ngh...
-Gondolom fájt. De nyugalom! Ennél egy kicsit durvább leszek!
-T-te most komolyan beleharaptál a nyakamba...?
-Persze! Mert most mért ne tehetném?
-Jack...Ez zaklatásnak minősül!
-Ebben a játékban nincsenek törvények.
-Az én törvényeim itt élnek! Szóval ha mégegyszer megteszed eléggé halálos lesz az én ,,halapásom"!
-Haláli vagy!-mondta és elengedett.
-Nemsokára vacsora idő! És mi mindig bent szoktunk vacsorázni. Szóval majd hozom.- mondta Jack és kiment. Miután egyre jobban hallottam, hogy a léptek halkulnak gyorsan odarohantam egy tükörhöz és megnéztem, hogy a harapás nyoma ott van. Sajnos ott volt és tisztán lehetett látni. A ,,nyakörvem" túl kicsi volt, hogy letakarja, szóval nem tudtam mit csináljak. Ha kimegyek mindenki látni fogja!
Késöbb Jack visszajött egy tálcával a kezében.
-Meghoztam az ételt!
-Mondanám azt, hogy na végre, de nem vagyok éhes...
-Valami baj van?
-Csak nem vagyok éhes.*has korgás*
-Persze...
-Jó...éhes vagyok, de most ha jól hallottam Tracy csinálta a kaját!
-Igen. Onigirit csinált.
-Valami japán kaja?
-Azt hiszem...Egyébként azt mondta, hogy ezt csak neked adjam oda.- modta és egy zöldes rizsvalamit odanyomott az arcomba.
-Nem tudom mért zöld. Gondolom étel festék.
-Itt? Ételfesték? Biztos mérget rakott bele!
-Itt van ételfesték! Plussz biztos nem mérgezne meg téged!
-Igaz...Megkóstolom!- mondtam és kikaptam Jack kezéböl az onigirit. Beleharaptam és valami mennyei volt! Az első halapás után jött a második és adiig volt ez amíg meg nem ettem.
-Ha már te itt megetted akkor én is belekezdek.-mondta és leült az asztalhoz. Aztán hirtelen minden kezdett elhomályosodni.
Másnap felébredtem. Minden érdekes volt elsőre, végül rájöttem, hogy Jack szobályában vagyok. Megfordultam és Jack melettem feküdt. Addig nem is zavart amíg ésure nem vettem valamit...Nem volt rajtam ruha! Elkeztem magamban pánikolni, mire Jack felkelt.
-Jó reggelt!
-Neked se! M-mit képzelsz magadról?
-Mire gondolsz?
-Mért nincs rajtam ruha?
-Öm...Nem emlékszel a tegnapra?
-Nem...?
-Akkor...hogy...
-Várjunk! Csak azt ne mond...
-De...
-Nem hiszem el...Mi volt abban az onimicsodában?
-Nem tudom! Esküszöm!- mondta Jack és komolyan nézett rám. Túlságosan is komolyan...
-Jó! Most az egyszer hiszek neked! De akkor gondolom, hogy ki lehetett!- mondtam és kikeltem az ágyból. Végül rájöttem, hogy Jack néz, és röktön magamrahúztam a takarót. Összeszedtem a ruháimat és bementem a fürdőszobába. Miután felöltöztem gyorsan megnéztem még a nyakam, hogy látszik-e és sajnos igen. Végül vettem a bátorságot és kimentem az ajtón. A kapucnimat felvettem, mert azért még sem jó, ha valami meglátja. Végül megláttam Tracyt ahogy Helenával beszélget. Odamentem és megfogtam a karjánál. Elráncigáltam egy csendesebb helyre ahol beszélgetni tudtunk.
-Te csináltad?
-Mit?
-Mit tettél abba az oni...giribe?
-Oh...csak enyhén megfűszereztem~! Mert nem volt jó?
-Tracy...Ha még egyszer ilyet csinálsz esküszöm felakasztalak, világos?
-Mindt a szurok!
-A szurok az fekete...
-Tudom! Épp ezért mondtam! És nyugalom! Még nincs vége semminek! Ha azt akarom, hogy a shippem működjön akkor el fogom érni! Megpróbáltam Eliéknél is, de nem jött össze...
-Mit próbáltál Eliéknél?
-Semmit...Csak Emilytől elvettem valamit amit beadtam Elinek...
-Te voltál az!?
-Igen...
-Elment az eszed? Most komolyan! Mit képzeltél akkor mikor ezt tetted? Rosszabb is történhetett volna! És ezt csak a hülye shippeléseid miatt?
-Jó...Bevallom nem gondolkoztam abban a pillanatban...
-Tudod mit? Most megyek és elmondom Emilynek mit tettél!
-Ne merd! Ha megteszed akkor Jacknek is beadom azt a szert~! És még rosszabb is lesz, mint ahogy elképzeled! És ha kell akkor még neked is beadok valamit!
-Nem mered!
-De! És bíztos, hogy nekem fog Emily hinni...
-Nem hiszem el, hogy egy ilyen szörnyű embert ismerek mint te...
-Mi? Ez milyen gonosz volt! De nyugi! Most is nállam van a szer. Szóval ha valamit teszel, és nem tetszik nekem akkor simán beadom Jacknek.

Utállak de szeretlekDonde viven las historias. Descúbrelo ahora