Igen vagy nem?

25 5 0
                                    

Egyszerűen nem hittem el, hogy egy ilyen ember a barátom.
Nem nagyon akartam ezt a játékot jázszani, de ha nem adja be neki addig jó.
-Szóval! Mondom...Hogyha esetleg Jack meg akar téged csókolni NEM ellenkezhetsz. Világos?
-...Igen...
-Remek! Akkor majd még találkozunk! Szia!
-Szia...- mondtam és nem tudtam mit csináljak. Egyszerűen nem tudtam ki ez a személy, mert Tracy soha nem volt ilyen. Visszamentem Jack szobájába, ahol már rég nem volt ott Jack. Elkezdtem összepakolni és már épp az ajtóhoz mentem mikor Jack benyitott.
-Szia Naib! Hova mész?
-Vissza a bázisra...
-Nagyon lehangoltnak tűnsz...Mi a baj?
-Semmi. Csak szeretnék egyedül lenni.
-Rendben. De ha valami van akkor nekem bármit elmondhatsz!
-Tudom...Mindig ezt mondod...De már senkibe se tudok megbízni...
-Nyugalom! Bennem mindig is bízhatsz.-mondta és megölelt. Már majdnem sírtam, de próbáltam visszatartani. Viszonoztam Jack ölelését aki eléggé meglepődött. Végül elengedett és megbuszilta a homlokomat.
-Szeretlek, és mindig is szeretni foglak akármi is lesz Naib!
-...Én...is...- mondtam és gyorsan kirohantam teljesen vörös fejjel. Aztán a bejárati ajtónál megláttam Emilyt. Legszivesebben mindent elmondtam volna neki, de tudtam, hogy nem lehet. Végül gondolkozás nélkül kirohantam az ajtón és addig meg sem álltam amíg oda nem értem. Gyorsan berohantam a szobámba és beleüvöltöttem egy nagyot a párnámba. Hirtelen lépteket hallottam. Azt hittem senki sincs ott, mert mindenki ott maradt a huntereknél.
-Valaki van bent?
-Aesop? Te vagy az?
-Igen...
-Nem Josephpel kéne lenned?
-...Csak gyere a bárhoz...
-Oké....-mondtam és felpattantam az ágyamról kinyitottam az ajtómat és röktön a bár felé indultam. Demi és Aesop ott beszélgettek. Nem értettem mi van ezért odamentem és leültem Aesop mellé.
-Na mi a probléma, hogy ide kellett engem hívni?
-Csak kell a társaság...
-Na fiúk mit kértek?
-Naib, válassz elöbb te.
-Oké. Egy viskit kérek.
-Én sört...
-Fogadjunk alkoholmentes, mint mindig!-mondtam és Aesop rám nézett.
-Most kivételesen nem.
-Jaj pajti...Most milyen probléma van?
-Joseph máshogy viselkedik mióta Tracy beszélt vele...Valamiért kerül...
-Az a kis ribanc!-mondtam és Demi röktön az asztalra csapott.
-Itt koskarúak is vannak öregapám!
-Én 28 vagyok Demi! Nem kiskorú!
-Oké. Szóval mi van Tracyval?
-Engem is megfenyegetett...Azt mondta, hogyha valami olyat csinálok ami nem tetszik neki beadja ugyan azt a szert Jacknak amit Elinek...
-Szóval Tracy lopta el Emilytől?
-Jaj az a kiscsaj soha nem volt nekem százas! Mivel jöhet még? Ha nem teszed azt amit mondok meghalsz? Istenem!- mondta Demi és ment elkészíteni az italokat. Aesop nagyon letört volt.
-Figyelj! Majd segítek visszaszerezni neked Josephet, ha te is segítesz!
-És mégis hogy?
-Hát...el kell kapnunk Tracyt! És mindenki szeme elött kell leleplezni!
-Srácok! Lehet későn szólok, de Tracy itt van...
-Hát igen...és beadom Jacknak a szert! Aesop te meg búcsúzz el Josephtől!- mondta, Aesop meg odament Tacyhez és behúzott neki.
-Ha meg mered tenni, a halálba küldelek. Josephet hagyd békén!
-D-de...ez í-így nem jó...
-Hol vannak a szerek amiket Emilytől vettél el kiscsaj?-kérdezte Demi erre Tracy elővette az üvegeket. Szépen lassan odanyújtotta Aesopnak aztán az injekciós tűket is. Aesop eltette majd visszaült a helyére. Tracy rosszul volt, mert Aesop gyomron rúgta ezért röktön elrohant.
-Öm...Most megyek! Sziasztok!
-Szia Aesop!- köszöntem aztán én is elmentem. Visszamentem a szobámba és elkeztem gondolkodni. Mért mondtam Jacknak, hogy szeretem? Ezen még egy kicsit gondolkoztam, utána meg elkeztem átöltözni a pizsamámba. Tejjes csönd volt a szobámba és még senkit se hallottam volna vissza jönni. Hirtelen a csendet egy halk kopogás tőrte meg ami az ajtómon volt. Oda mentem és kinyitottam. Nem volt ott senki csak egy levél és egy szál kék rózsa állt az ajtóm elött. Felvettem mindkettő dolgot a földről és becsuktam az ajtómat. Kinyitottam a levelet és elkeztem olvasni.

Kedves Naib!

Nagyon aranyos volt tőled, hogy azt mondtad te is szeretsz. Remélem lesz valami köztünk még a jövőbe! És remélem te is ezt szeretnéd! Ha válaszolni szeretnél akkor csak gyere a partra holnap hajnali hatkor!

                                                   Jack

Utó irat:Szertelek!♡

Miután végig értem a levelen már teljesen forró volt az arcom. Nem tudtam mit szóljak hozzá szóval csak az ágyamra tettem.
-Holnap...Nem tudom...Talán el kéne menni. A válaszom úgy is nem lesz.- mondtam magamban. Ezen még gondolkodtam egy kicsit mire Demi betört az ajtómon.
-Vacsi!
-Mért kellett betőrnöd az ajtót ember?
-Bocsánat...De gyere már öregapám!
-Ne hívj ennek.
-Ahogy akarod.-mondta és kiment. Én mentem utána mert farkas éhes voltam. Leültem a helyemre és ránéztem Tracyre aki egy árva szót se szólt. Patricia behozta a kaját aztán ettünk. Miután végeztünk mindenki ment a szobájába.
Másnap olyan öt óra körül keltem. Egy kicsit bambultam aztán rájöttem, hogy hatkor találkozóm van Jackkal. Gyorsan magamra kaptam valamit és ránéztem az órára. Ponosan 5:55 volt. Gyorsan kirohantam és próbáltam odaérni időben. Jack ott várt a karóráját lesve. Én már teljesen kifulladtam, de odaértem. Egy kicsit lepihentem aztán odamentem.
-Szia Jack...
-Szia Naib! Látom siettél.
-Igen. De itt vagyok!
-Akkor?
-Mi akkor?
-Igen vagy nem?
-Jaaa! Öm....Nem tudom...
-Akkor is is?
-Nem! Mármint igen...Mármint mi?
-Már én is elvesztem...Csak igen vagy nem?
-Mindkettő! Nem tudok dönteni! A szívem igenre az eszem meg a nemre hajlik!
-Naib...Mindig halgass a szívedre.
-D-De...nem tudok...
-Csak próbáld meg.-mondta és megcsókolt. Nem akartam, hogy vége legyen a csóknak, de hirtelen ellöktem magamtól Jackot és elfutottam. Nem akartam visszamenni a bázisra! Csak egyedül akartam lenni! Egy idejig futottam, mire egy másik pályára tévedtem. Még nem  voltam itt. Olyan japános beütése volt. Sétáltam míg nem egy vonat vagy valami olyasmi hangját hallottam. Mivel a sinen sétáltam háttal volt nekem a vonat. Megdermedtem. Nem tudtam mozdulni. Aztán valami ellökött és pont, hogy nem ütött el a vonat. Hasaltam  a földön és nem tudtam megfordulni.
-Jól vagy Naib?
-J-Jack!? Hogy kerülsz ide?
-Követtelek.
-Oké...és leszállnál rólam?
-Nem tudom...Leszálljak rólad?
-Igen ezért kértem...
-Rendben. De akkor igent kell mondanod!
-Akkor itt maradunk örökre! Mert nem fogom kimondani!
-De.
-Nem.
-De.
-Nem.
-De.
-Nem.
-De.
-Nem.
-Nem.
-De. Várj mi?
-Most ki kell mondanod~!
-N-Nem akarom...-mondtam vörös fejjel.
-Muszály! Te mondtad. Akkor. Leszel az enyém Naib?
-Szállj le rólam te retek!
-Csak válaszolj!
-De már mondtam, hogy nem tudom...
-Mit mondtam? Mindig hallgass a szívedre.
-A-Akkor...Azt hiszem a válaszom i-
-Ti meg mit kerestek itt?
-Mike? Segíts! Már egy jó ideje rajtam ül!
-Azt látom! Jack szállj le Naibról!
-Nekem nem fog egy gyerek parancsolni!
-Nem vagyok gyerek! 24 éves vagyok! Az szerinted gyerek?
-Nem tudom. Kérdezd meg az anyukádat.
-Te kis--! Hmp! Szerencséd, hogy nem hoztam a labdákat!
-Ugye?
-Viszlát! Sok szerencsét Naib!
-Itt ne hadj! Mike!
-Na akkor mi a válaszod?
-Mostmár egyértelműen a nemre hajlok! Mostmár leszállnál rólam?
-Igent akartál mondani...?
-É-Én? Dehogy! Mégis mit gondolsz?
-Oké. Leszállok rólad. De még mindig igent kell mondanod!
-N-Nem hiszem el...-mondtam és ott duzzogtam.
Mivel álmos is voltam egybe ott aludtam el.

Utállak de szeretlekDonde viven las historias. Descúbrelo ahora