Na ez így rohadt jó lesz!...
Úgy ahogy megjósoltam: Rosszul lettem.
A csávó aki irányította a hőlégballont leszállt Shawn pedig sűrű bocsánat kérdések között arrébb segített.-Haza akarok menni. - Támaszkodtam meg a combjaimon hogy nehogy elhányjam magam.
-De… - Ekkor sóhajtott egy nagyot és éreztem hogy nem így tervezte. Ki a fene tervezné így te hülye?! - Rendben. - Suttogta és vissza vitt a kocsihoz majd besegített az anyósülésre és indultunk haza.
***
-Sziasztok! - Köszöntünk Shawnnal egyszerre mikor beértünk a házba. Az én hangom egércincogás mellette.
-Hali! - Szólt ki a hangjából ítélve Aaliyah.
-Sziasztok! Hogy hogy ilyen hamar itthon? - Támaszkodott meg a pulton Karen s egy pillanatra ránk majd vissza nézett a levesre...azt hiszem.
-Csak nem rosszul lett Shawn? - Nevetett Ali.
-Ami azt illeti én lettem rosszul. - Mondtam majd leültem az asztalhoz.
-Oh.. - Konyult le a mosolya.
-Öhm.. Tudjátok mit? Menjünk és nézzünk meg pár családi képet! - Mondta Karen. Annyira kedves tőle hogy mindig el akarja terelni a figyelmemet.
-Okés. - Futott be a nappaliba Ali és már vette is elő a családi fotóalbumot.
***
-Ezt akkor csináltuk sunyiban mikor Shawn a szobájában tanulgatott gitározni. Egész nap azt a szegény hangszert nyüstölte. - Nevetett fel a szép emléken Karen. - Itt még kicsit volt… Le itta magát. - Mondta amikor kezébe vett egy újabb képet.
-Anya ne égess már! - Duzzogott Shawn a konyhában.
-Szerintem én akkor megyek és lefürdök! - Álltam fel mert tudtam hogy most nincs itt a helyem.
-Rendben. Én is mindjárt megyek a szobába! - Szólt még utánam Ali.
***
Még mielőtt ágyba bújtam volna kiültem az erkélyre és gondolkodtam. Kiürítettem az elmémet és csak egy dolgon járt az agyam: Nekem nincs itt maradásom. Ez idő alatt míg itt voltam a Mendeséknél rájöttem hogy ez az egész szerelem dolog nem nekem való.
Nézem a holdat és elmélyedek a gyönyörűségében. A csillagok körül ölelik az eget és a hold pedig csak megkoronázza azt. Szerintem az éjszakák a legszebbek.
A kis kabócák kitartóan énekelnek furcsa dallamot játszva. Mintha csak azt akarnák hogy valaki figyeljen rájuk. A szél finom illatokat maga után hagyva kap bele a hajamba egy kis szabadság érzetet adva. Ilyenkor jut az eszembe hogy mi lehet apával..Elhatároztam: Hazamegyek a szülinapomra.
***
Június 24. (A szülinapom)Mikor kinyitottam a szememet nem teljesen értem hol vagyok. Aztán persze tudatosult bennem hogy még mindig a Mendeséknél. Az ablak redőny kis, kopott részein besütött a nap fénye. Felültem az ágyon és rendeztem a gondolataimat. Ahogy a padlóra tettem a talpamat megreccsent a kicsi fa lap alatta. Minden lépésnél egyre hangosabb hangot kiadva. Majd amikor elértem az ablakot felhúztam a redőnyt. Olyan volt mintha elöntené a szobát a nap. Kinyitottam az ablakot és beengedtem a langyos szellőt. Aaliyah felült az ágyon mire én mellé huppantam.
-Jó reggelt!
-Neked is Ali! - Mondtam majd megöleltem és felálltam.
-Mi a baj? - Nézte az arcomat.
-Ma hazamegyek. - Suttogtam. - Milyen reggelit kérsz? - Fordultam teljes testtel felé.
-H-hazamész? - Kérdezte és mintha kitisztult volna a feje felugrott és odajött hozzám.
-Igen.. Gondolkodtam. Nem akarok senkivel haragban és hazugságban elválni. - Mondtam majd kiindultam az ajtón.
-De.. - Jött utánam.
-Ali. Ezt már eldöntöttem. - Mosolyogtam rá a vállam felett.
-Rendben...Palacsintát szeretnék. - Fordult vissza a szobájába.
***
-Jó reggelt Heni! - Jött be álmosan a konyhába Karen és Manuel.
-Jó reggelt! - Köszöntem én is majd a serpenyőre öntöttem egy adagot és megfordultam pont úgy hogy a pultnál támasztottam a csípőmet. - Mondani szeretnék valamit.
-Hallgatunk. - Mondta Karen majd teljes figyelmét rám szentelte.
-Gondolkodtam ezen az egészen.. Rajtunk. Így ahogy most ez a helyzet van. Arra jutottam hogy hazamegyek. - Mondtam mire kicsit meglepődtek. - Nem akarok kertelni de úgy elválni sem hogy haragban vagyunk. - Néztem most Mani-ra.
-Meg értjük a döntésedet! - Mondta Manuel.
-Köszönöm! - Fogtam meg a serpenyőt majd a palacsintát a kupac tetejére tettem. - Jó étvágyat! - Mondtam és leültem az asztalhoz...
***
-Köszönjük szépen a reggelit nagyon finom volt! - Mosolygott Karen majd összeszedte a tányérokat és ment a mosogatóhoz.
Shawn szemszöge
Reggel mikor felkeltem ugyanolyan "nagy" életkedvvel álltam fel, mentem ki a szobámból.
-Sziasztok! - Köszöntem a családomnak.
-Szia Shawn! - Nézett fel apa az újságból.
-Hol van Heni? - Kérdeztem furcsálva.
-Khmm… - Kezdett el anya krákogni.
-Jól vagy anya? - Mosolygott Ali az orra alatt.
-Öhm.. Heni felment összepakolni. - Mondta anya miután befejezte a köhögést.
-De miért pakol? - Néztem körbe amolyan 'Mondjátok már el mi van?!' fejjel.
-Elmegy. - Mondta apa majd lehajtotta a fejét.
-Miattad! - Állt fel Ali majd a vállával belém jött s felsétált a szobájába. Gondolom Henihez ment.
-Nagy levegő.. - Suttogtam magamban majd a kezemmel mutogatva be-ki lélegeztem...
Mára most csak ennyi lenne. 🤷♀️❤️
Ha tetszik akkor jelezd nekem egy vote-al!
VOCÊ ESTÁ LENDO
A Padlóról Az Égbe || ✔️
Fanfic"-Ne búsuljatok mert elmúlt hanem örüljetek mert megtörtént!" °°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°° Minden személyi jog fent tartva