Az erők birodalma

A Fálah hegynél

Miután összepakoltunk elmentünk aludni mivel másnap hamar kellett kelnünk. Másnap 3 órakor keltünk mivel Ráhelékhez is bementünk. Mikor az óra csöngött hulla fáradtak voltunk. De azért el készültünk.
Persze a készülődés nehéz volt de meg volt időnk beugrani Ráhelékhez mielőtt elindultunk a Fálah hegyhez. Csak mi ketten mentünk a hegy tetejére mert a szüleink nem léphetik át a varázshatárt.
-Akkor azért nem jutott fel senki a hegy tetejére és aki pedig feljutott az azért tűnt el mert ők mentek az iskolába.jutott a döntésre Ráhel.
-Igen valószínű.válaszoltam.A varázshatár nem engedi be a sima embereket gondolom én.
-Igen ez logikus.De verseny a hegy lábáig?kerdezte majd meg sem várva a válaszom elfutott.
-Várj már meg ez így nem fair!üvöltöttem utána de nem várt meg.

                         A verseny után
Természetesen a versenyt ő nyerte. Sokkal gyorsabb és amúgy is versenyzik futásból.

-Sziasztok!mondta egy idegen hang.
Jónapot!válaszoltuk egyszerre.
-Ki maga?kérdeztem értetlenül.
-Tünde néni vagyok a varázs asszony.mosojgott
-De maga férfi!értetlenkedett Ráhel.
-Nem csak állruhában vagyok.Nem tudodhat ki hogy itt vagyok!mondta.
-De miért?kerdeztem.Azt hittem a Fálah hegy biztonságos!
-Az is de nem láthatnak meg itt mivel 50 éve eltűntem és ha meglátnának haza kéne mennem de nekem már az iskola az otthonom.
-Így már mindjárt más!mondta Ráhel
-😂!nevetett fel Tünde néni.
-Akkor mostmár indulhatunk?
-Nem még várunk 2 lányt!szólt Tünde néni.
-Rendben!
Oké!válaszoltuk.

                               Vártunk egy kicsit
-Sziasztok Tiffani vagyok a legmenőbb és ő a bff-em Franciska!
-Sziasztok!üdvözölte őket Tünde néni.
-Hát első látásra elég flegma!suttogtam oda Ráhelnek.
-Igen igen!súgta vissza.
-Lányok akkor indulhatunk?
-Igen!mondtuk egyszerre.