Is Your Heart Gucci? | Beomjun | FORDÍTÁS

2

A sikátor ^^^

Yeonjun gyorsan kisajátította a városba szökés tudományát, anélkül, hogy bárki is észre venné.

Leginkább éjszaka ment ki, mert kedveli a csillagokat, de megesett az is, hogy nappal indult el. A mai, nem volt azoknak a napoknak az egyike.

A fiatal herceg az újabb indulására készült fel. A hosszú tükör előtt állt. Yeonjun végig simított a gucci melegitőjének szövet ujján. Átlagosabban szeretett volna kinézni ma este, de rájött, hogy ez lehetetlen. Csak márkás ruhái vannak.

De ahogy a tükörképére meredt; össze húzta az orrát. Úgy érezte, mintha változásra lett volna szüksége. A herceg félúton megálva futtatta végig kezét barna haján.

A haja. Meg akarta változtatni. Világos kéken vagy akár platina szőkén képzelte el. Yeonjun elkergette ezeket a gondolatokat. Nem akart izgatottá válni valami miatt, ami sosem történhet meg. Jae királyosan dühöngene, ha Yeonjun tönkre tenné a haját, amikor már olyan közel van a beautillion ball-jához.* A beautillion ball volt Yeonjun átjárója az egyik életszakaszából a másikba. Ahelyett, hogy titkos herceg lenne, megkezdi a királyi kiképzését.

A beautillion ball-ja 6 hónapra van.

Yeonjun a tükörtől elfordulva kezdte sapkáját keresni. Felvette, hogy elrejtse haját és elindult.

...

-Dobd ki a szemetet.- Dugta be Kai fejét a forgóajtón keresztűl. Beomgyu kezeit kihúzva és azokról a habot lerázva nézett fel a mosatlan edényekből.

-Te miért nem tudod megcsinálni?- Kai megforgatta szemeit.

-Mert én intézem a kasszát, a várakozó asztalokat és én válaszolok a telefon hívásokra.-

-Fogd be- Morgott Beomgyu, ahogy a zsákokat gyűjtötte össze. Kainak nem volt ideje ünnepelni.

Beomgyu kintről egy téglát használva tartotta nyitva az ajtót, szóval könnyebben tudott be- és kimenni a konyhából.

-Miért van itt ennyi szemét?!- Nyavajgott Beomgyu a kilencedik szemeteszsákot is kidobva. Még mindig volt pár hátra.

-Szia újra.- Beomgyu lefagyott a hang hallatán. A fiú fogait összecsikorgatva fordult meg, hogy teljes egészében láthassa Yeonjunt, a Gucci melegitőjében, sapkájában és cipőjében.

-Te követsz engem?- Beomgyu keresztbe tette karjait.

-Természetesen nem, csak látni akartalak.-

-Pontosan ezt mondaná egy zaklató.- Folyatta Beomgyu a Gucci fiú mellett elsétálva, majd folytatta munkáját. Megragadott egy másik zsákot, ami olyan nehéz volt, hogy két kezet igényelt, de még így is a földön húzta a kukáig.

Beomgyu reménykedett abban, hogy az idegen elmegy, de a zaklatással megvádlott türelmesen várt a kukánál.

-Segítsek?-

-Ne!- Probálta siker nélkül felemelni a szemeteszsákot. Még küszködött egy ideig: elég kínos volt.

-Biztos vagy benne?-

-IGEN, BIZTOS!- Yeonjun némileg felugrott Beomgyu kirobbanásától. Mialatt a herceg kínosan megvakarta fülét, Beomgyu újra megprobálta felemelni a nejlont. Ez alkalommal olyan erősen húzta meg azt, hogy, a zsák szét nyílt.

-Ha bármit is mondasz, komolyan megütlek!-

-Segíthetek fel--

-NEM, nem kell a segítséged, miért nem tudod megérteni!- Nyöszörgött frusztrálva Beomgyu. A feje lüktetett az idegességétől.