Yeonjun haját szárította törölközőjével. Épp csak befejezte a zuhanyzást és azon volt, hogy felöltözzön és elhagyja a palotát.
- Yeonjun? Bejöhetek? - kopogott Jae Yeonjun szobájának ajtaján.
- Igen, gyere. - A fiatal herceg törölközőjét a szennyesbe dobta. Yeonjun csak, ekkor jött rá, hogy egyenruháját a kanapéján hagyta. -Jó estét. - Yeonjun illedelmesen meghajolt. - Mi szél hozott?
- Csak le akartam ülni és beszélgetni. - A fiú elég jól ismerte Jaet, ahhoz, hogy tudja; a férfi a kanapéra fog ülni. A herceg gyorsan reagált és a kanapéra ugorva eltakarta egyenruháját. Az ugrás hirtelen és drámai volt, főleg, hogy a helyzet, amiben Yeonjun landolt; lábai ügyetlenül egymáson, míg kezei ide-oda mozogtak, hogy találjanak egy természetes pozíciót. Az egyik tenyere a feje tetején a másik pedig ökölben feküdt a combján.
- Egy beszélgetés? Igen, beszélgessünk! Beszéd, beszélgetés, beszélgetés...beszélgetés... - Jae kérdően húzta fel szemöldökét. Yeonjunnak feltűnt, hogy Jae gyanakvott, ezért vonzerejét bevetve mosolyodott el szélesen, s ütötte meg a helyet maga mellett. - Ülj le, Apa! -
Jae elfogadta a felajánlást és leült Yeonjun mellé. Az idősebbik egy szép zöld öltönyben volt, úgy tűnt mintha a kastélyt készülne elhagyni.
- Tárgyalás van a fő palotában, minden szerencsével vége lesz még hajnal előtt, de nem térek vissza ma este. - Yeonjun megértően bólintott.
- Rendben, vigyázz magadra Apa. - mondta Yeonjun őszintén.
- Köszönöm édesem, oh és sokat vagy mostanában egyedül. Aggódok emiatt. - Yeonjun megnyugtatóan megragadta Jae vállát.
- Jól vagyok. Csak kezdem elérni a kort, mikor szükségem van egy kis egyedüllétre- eh, érted ugye? Tinédzser dolgok...
- Ezt megértem, de te utálsz egyedül lenni... Tudod, Soobin egy kedves gyerek, meg kéne probálnod időt tölteni vele. - ajánlotta fel Jae reménykedve.
- Soobin? Rám se néz.
- Nagyon rossz szorongása van. Ma este, tölts vele időt kérlek, rendben?
- Rendben.
- Megígéred? -nyújtotta ki kisujját Jae. Yeonjun tudva, hogy nem szegheti meg ígéretét, ajkába harapott.
- Megígérem - A kettő pár pillanat erejéig összeakasztotta kisujjukat. Jae széles mosollyal arcán tolta fel orrán középső ujjával szemüvegét. Yeounjunt gyengéden fejen puszilta és felállt.
- Rendben, holnap találkozunk. Keresd meg Soobint, oké? Mindenről hallani akarok, mikor visszaérek.
...
-Ez csak egyetlen egy rossz eredmény. - probálta Beomgyu megvígasztalni Kait. A fiatalabbik jelenleg a konyha hátuljában, a falnak támaszkodva ült; térdei a mellkasához húzva, ahogy elmélyedt önsajnálatában.
-Pedig annyira keményen tanultam! Olyan hülye vagyok! - dörzsölte meg szemét Kai. Fekete karikái feltűnőbbek, mint valaha.
- Alszol mostanában?
- Hogy aludhatnék, mikor egy kudarc vagyok? - Beomgyu megütötte a fiút.
- Túl dramatizálod. Szükséged van valamennyi alvásra.
- Csak Red Bullra van szükségem. - Beomgyu megforgatta szemeit. Tekintete egész végig az ajtók között cikázott. Kai ezt már nem előszőr vette észre.
- Nem hinném, hogy jön ma Daniel. - mondta Kai.
- Oké, nem érdekel. - válaszolt Beomgyu az edényekkel teli mosogatóhoz sétálva.
CZYTASZ
Is Your Heart Gucci? | Beomjun | FORDÍTÁS
FanfictionAz elszökött herceg belebotlik lelkitársába egy sikátorban.