Ülök a buszon.
Fülhallgatóval a fülemben.
Csak nézem a lassan elhaladó tájat.
És belegondolok abba, hogy miért is vagyok ilyen szerencsétlen hogy végre találok valakit aki számomra tökéletes lenne, akiben minden megvan amire vágyok de oly sok minden közbe jön hogy valószínűleg soha az életbe nem lehetnénk együtt.
És mit tudok tenni?
Csak elfogadom.
Mert ennek bizonyára így kell lennie.
Bár nem értem miért, de bárcsak érthetném.
Talán sosem fogom.
Csak a tudat hogy nem fogok még egy ilyen srácot találni az az elszomorító..
ESTÁS LEYENDO
Érzések folytatása♡ avagy II.rész
De TodoÉrzések, könyvnek a második része. Szerettem volna egy csokorba szednii, ezeket a gondolatokat, de mint kiderül 202 rész a legtöbb amennyit lehet írni egy könyvhöz, ezért sajnálatos módon új "lapok alá kell fűzni" ezt a valamit.. Remélem ez is tetsz...
