Gimis kalandok

Szeptember 2.

- Kicsim, lassan le kéne feküdnöd, már éjfél és holnap korán kell kelned. – nyit be anya kopogás nélkül a szobámba.

- Persze, mindjárt lefekszem, de te is tudod, hogy rossz alvó vagyok. – nézek fel a laptopomból nyöszörögve. Blogot írok az ágyamon fekve. Jó tulajdonképpen ez így elég menőn hangzik. Olyan, mint az amerikai filmekben. Ott is vannak olyan jelenetek, hogy a főszereplő lány az ágyán fekve írja a blogját. Mondjuk álltalában nem éjfélkor.

- Tudom, de holnap örülni fogsz, hogy szóltam. – mosolyog anya mindentudó mosollyal.

- Mindig ezt mondod. – forgatom a szemem.

- És mindig igazam van. – mondja nevető szemekkel, miközben elindul az ajtóm felé.

- Nem igaz... - motyogom. - Ja és anya légyszi kopogj, ha bejössz. – szólok neki ezredszerre.

- Rendben, jó éjt drágám.

- Jó éjt anya. – mosolygok rá, majd kimegy a szobámból.

Neki kezdek nagyjából elpakolni még lefekvés előtt, mert mostanában tuti nem lesz időm rá. Szeptember 1. napja van. Ma volt az évnyitó, ami dögunalom volt. A holnapi napot viszont nagyon várom, remélem normálisak lesznek az új osztálytársaim. Igen, ez a nap is eljött 9.-es lettem.
Mondjuk ettől függetlenül még el kell pakolnom. Imádom a szobámat. Ha valaki belép, rögtön vele szemben egy fekete fal van. Előtte egy szintén fekete franciaágy. A változatosság kedvéért pedig egy fekete éjjeliszekrény van mellette. Igen, ez szarkazmus volt. De amúgy a többi fal fehér, az ágyneműm pedig piros. Ezeken kívül még helyet kap a szobában egy asztal és pár szekrény a ruháimnak meg a rengeteg cuccomnak. Ja persze meg a fotelem. Miután rendet raktam nagyjából, legalább annyira, hogy betudjak lépni a szobámba, lezuhanyoztam és lefeküdtem.

„I love it when you call me señorita I wish I could pretend I didn't need ya" hallom az ébressztőm hangját. Azért állítottam be ezt, hogy biztosan felkeljek. Félreértés ne essék, nincs bajom a dallal csak már kezdem unni. Elmegyek fogatmosni és fésülködni. Természetesen az ágyamat nem igazítom meg. Miért is tenném? Igen, ez is szarkazmus volt. Felveszek egy fekete nadrágot és hozzá egy királykék ejtettvállú pólót. A csodálatos sminkem kimerül egy kis korrektorban és szempillaspirálban. 15 éves vagyok, felesleges ribancnak sminkelnem magam. Jó van, hogy teszek kivételt, de nem átlagos suli napokon. Anya már lelépett, riporterként dolgozik szóval lehet baleset volt valahol. Vagy én nem tudom, csak egy rövid üzenetet hagyott a pulton, hogy érezzem jól magam és, hogy a szokásos helyen találom a büfé pénzem. Ez a nagyon titokzatos hely egy polc az előszobában. Bele bújok a bőrdzsekimbe, – igen én ilyen menő csaj vagyok – felveszem a fekete bakancsom és miután felkaptam a pénzt lelépek. Az ajtót én zárom, apa nem lakik velünk. Még 6 éves voltam amikor elváltak anyával. Szerencsére nem volt nagy veszekedés, már amennyire én emlékszem, de azért elég rossz élmény. Álltalában úgy van, hogy pénteken hozzá megyek suliból és hétfőn tőle megyek. Mondjuk most a nyáriszünet utolsó heteit anyával töltöttem. Na jó pár dolog amit tudni kell rólam: először is nem vagyok depis. Ezt az elmúlt években már egy párszor megkaptam de attól, hogy szeretem a feketét nem vagyok depressziós. Se emós. A második pedig, hogy nem vagy bad girl, se ribanc. Ezekre abból szoktak következtetni, hogy csinálok hülyeségeket és van, hogy felhívom magamra a fiúk figyelmét. De nem volt még barátom és szűz vagyok. Na most, hogy a kínos dolgokon túl vagyunk esetleg mesélek valami mást is. Álltalánosban még 8.-ban elkezdtem cigizni. Nem, nem azért, hogy menőzzek. Csak egyszerűen kipróbáltam, aztán pár fiú elkezdett piszkálni, hogy milyen kis jó kislány vagyok, úgyhogy elszívtam előttük egy cigit. Aztán a 3. alklom pedig akkor volt, amikor összevesztem anyával. Kb ennyi kellett, hogy rászokjak. Ezek mondjuk az utcán történtek, a suliba csak akkor tudták meg, amikor suli után rágyújtottam és véletlen felgyújtottam az egyik lány haját. Na akkor majdnem kicsaptak, de az évet még végigjárhattam. A lányok ezután már egyáltalán nem beszéltek velem, a fiúk viszont vagánynak gondolták, szóval főleg velük barátkoztam. Na ennyit rólam. Megérkeztem a sulihoz, ami előtt már nem nagyon láttam diákokat. Jó, igazából senkit. Upsz, nézek a telefonomra. Elkéstem. Na ennyit a jó első benyomásról. A portán egy nő néz rám szigorúan.