Gimis kalandok

Szeptember 4.

Nem sok mindenre emlékszem a reggelemből csak, hogy kurva sokat futottam, de meglett az eredménye időben beértem a suliba.

- Oké srácok, - kezdem bizalmasan miután minden osztálytársamat odahívtam a padomhoz – tegnap megtudtam egy fontos dolgot az egyik idősebb sráctól. A mai versenyen tuti nem csalhatunk, mint ahogy terveztük, mert a tanárok nem bírnak minket és külön figyelni fogják.

- Ezt honnan tudhatnánk? Még nem is találkoztunk a tanárokkal. – mondja, egyébként jogosan Dávid.

- Jah igaz. Na, csak ezért hívtál ide minket? – sürget türelmetlenül Vivien.

- Hééé nyugi szóval, azért nem bírnak minket a tanárok, mert köztudottan a c-sek a legproblémásabb osztály. Az a-sok az okosak, b-sek pedig művészek és sportolók. – közlöm.

- Nem csalhatunk? Akkor semmi esélyünk. Műveltségi, sport és művész verseny van, ezekhez pedig nem értünk.

- Hééé én sportolok. – kéri ki magának Soma.

- A biciklizés nem rendes sport és viszont focizok. – okoskodik Tamara.

- Én nyertem matek versenyt. – közli velünk Vince.

- Fanni pedig rajzol és hegedül. – szólok közbe.

- Áhh annyira nem vagyok ügyes. – pirul el Fanni.

- A lényeg, hogy van művészünk, sportolónk és Vince szerintem megálja a helyét a műveltségin.

- Igen, de ez csak egy pár ember a többi osztályhoz képest semmi. – érvel Dénes.

- Egyébként meg ők készültek tegnap, velünk ellentétben, mert mi beszélgettünk. – néz ránk Lilla.

- Pontosan, tehát kihasználhatjuk azt, hogy valamennyire már ismerjük egymást. A csapatmunkára építhetünk. – próbálom lelkesíteni a többieket.

- Kaminak igaza van. – mondja Kolos, aki eddig semmi nem fűzött hozzá a vitánkhoz.

Na lehet nem is akkora köcsög ez a fiú. Na majd meglájuk. Belép a terembe az ofő mire mindenki elcsendesedik.

- Második órában kezdődik a verseny. Akkor lesz a műveltségi, majd a sport és legvégén a művészet. – csak ennyit mond majd leül az asztalához és levág elénk egy borítékot.

Íjj elég mérges valamiért. Lehet van valami köze ahoz, hogy tegnap nem készültünk semmit. Hupsz. Én vagyok az első, aki felemeli a borítékot és kinyitja. A többieket szerintem nem érdekli. 3 lap van benne, mindegyik versenyszámhoz egy utalás, hogy mire számíthatunk.

Az sporthoz annyi lett írva, hogy futás.

A művészethez, hogy festés.

És a műveltségihez, hogy kíviz.

- Baszki, srácok nézzétek meg. Nekem ez nem tetszik. Tök hülyeség. – sóhajtok fel.

- Minek néznek minket, ovisoknak? – akad ki Lilla is.

- Na srácok, lehet nem lesz annyira rossz. – próbál minket bíztatni Soma.

- De, Soma az lesz. – válaszol Dávid.

- Tuti nem csinálok ilyet. – jelenti ki Tamara.

- A verseny nélkül is tisztában vagyok az erősségeimmel és gyengeségeimmel. – helyesel Vince.

- Akkor tisztázzuk. Senki nem akar versenyezni, ugye? – kérdezi Dénes.

- Nekem nincs kedvem, de ha nagyon muszáj... - változtat előbbi álláspontján Soma.

- Nem vagyok hajlandó parancsszóra festeni. – mondja Fanni.

- Nem, senki nem akar. – foglalja össze az osztály álláspontját Kolos.

- Lógunk vagy direkt szarul teljesítünk? – vázolja fel a két lehetőséget Vivien.

Na itt összeveszett az osztály.

- Hé hé hé nyugi. Szerintem lesz még ennél alkalmasabb alkalom is rá, hogy lógjunk. Ez csak kis apróság, szerintem csak simán teljesítsünk szarul. – mondja J., akinek sikerül mindenkit lenyugtatnia.

- Jogos. – ad neki igazat Márk és Erik.

Ezután természetesen részt vettünk a feladatokban, amik szörnyen unalmasak voltak. Leszartuk az egészet, nem is értünk el helyezést, sőt utolsók lettünk bár ez nyilvánvaló volt.